HÍREK

Csendélet, a kezdetektől napjainkig

2015. november 23., 22:31 | MMK | K. E.

Dóri Éva szobrászművész, intézményvezető tartott szakmai előadást november 20-án a Művészetek Házában „Csendélet a festészetben” címmel. Az előadásra amatőr alkotókat vártunk, célunk volt, hogy segítsük szakmai fejlődésüket, látásmódjukat.

„A csendélet előképeit a művészettörténészek a római művészetben vélik megtalálni. A falfestményeken gyakoriak voltak a gyümölcsöket, növényeket, vagy esetenként színházi maszkokat ábrázoló kompozíciók. Arról vita folyik, mennyiben lehet ezeket mai értelemben vett csendéletnek nevezni. Írásos források már az ókori görögöknél említenek olyan eseteket, mikor valószínűleg csendélet volt az ábrázolás tárgya, például ilyen az Apellészről feljegyzett anekdota, miszerint olyan élethű gyümölcsöket festett, hogy rászálltak a madarak.

A legelső csendéleteket Michelangelo és Caravaggio nevéhez kötik. A festménynek a látvány megörökítésén túl számos allegorikus magyarázata van, utalás lehet az vallásos szimbólumokra, utalás lehet a bűnbeesésre, feltámadásra, elmúlásra stb.

A protestáns vallás elterjedésével holland és flamand területen egyre inkább a mindennapi élet ábrázolása lett a festészet témája, a vallásos témavilág helyett. A csendélet virágkora a 17. század, elsősorban holland és flamand területen. A 18. században a francia Jean-Baptiste Siméon Chardin csendéletei jelentősebbek. Leggyakoribbak a vadászcsendéletek, melyek az elejtett vadakat és elkészítésükhöz szükséges konyhaeszközöket sorakoztatják fel. Ezeknek is mindig akad allegorikus mondanivalója.

A 19. század csendéletei gyakran már nem tartalmaznak mélyebb mondanivalót. Különösen igaz ez az impresszionista csendéletekre. Pierre-Auguste Renoir barackjai csak barackok, nem pedig a termékenység szimbólumai. Természetesen jogosítványa van egy művésznek 'csak' barackokat rajzolni.

A posztimpresszionizmusban is virágzott ez a műfaj: ez látható például Paul Cézanne és Vincent van Gogh festményeiben. A mai napig is, stílustól függően sok festő repertoárjában szerepel a csendélet. Ez a műfaj lehetőséget nyújt a művésznek a teljesen önálló festői függetlenségre és elmélyülésre. Leginkább Paul Cézanne kísérletezett ezzel a műfajjal, a mélységet, a perspektívát akarta érzékeltetni, elénk állítani festői eszközökkel a három dimenziót. Eggers Carsten gitárcsendéletében (első kép) tökéletesen élvezhetjük a festészet három dimenzióját. Nagy festőknél, akik több műfajban alkotnak, jól követhetők a különféle stílusirányzatok és színskálák megjelenítése” – mondta többek között a csendélet történetéről Dóri Éva.

Programok

Világjelek

2017. október 4. (szerda) 17:00
- 2017. október 29.

Művészetek Háza, kiállítóterem

Csajos est: Zsebünkben a boldogságunk...?

2017. október 25. (szerda) 18:00

Barátság mozi

Játékok textilből, fából, termésekből

2017. október 26. (csütörtök) 09:00

Mesterségek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk