FEJÉR MEGYE

Besnyői Népdalkör - Szironta Együttes

Generációk találkozása - így is nevezhetnénk azt az együttműködést, melyet 2010 elején indított el a Besnyői Népdalkör és a Szironta Csengettyű- és Citeraegyüttes. A két évtizedes hagyományőrző múltra visszatekintő népdalkör és az idén hatéves, helyi fiatalokból álló Szironta együttes januárban fogott össze, és ismét sikerült egyedülállót alkotniuk. A Szironta eddig a csengettyűs muzsika népszerűsítéseként zászlóshajó szerepet betöltve számított különlegességnek egy-egy rendezvényen, de ezúttal a Fejér megyében egyébként sem szokványos citerás hangzásvilágot sikerült ötvözni egy hagyományőrző népdalkör átütő erejével. Az eredmény: a februári debütálás óta megsokszorozódott a környékbeli rendezvényeken való fellépések száma. Az együttműködés elismeréseként idén júniusban a citerazenekarral kiegészülve a Magyar Zenekarok, Kórusok és Népzenei együttesek Szövetsége (KÓTA) által szervezett minősítőn országos kategóriában a legrangosabb elismerésben, Arany Páva Díjban részesültek.  Ezzel a népdalkör egyben már második alkalommal gyűjthette be a rangos kitüntetést.

Bár fiatal együttműködésről van szó, a két együttes külön-külön is szép sikereket könyvelhet el népzenei téren. Míg az asszonykórus szerte az országban népszerűsíti az ún. "summás dalokat" és helyben ápolja a helytörténeti gyűjtemény anyagát, addig a Szironta szólóénekesei is rangos elismerésekkel büszkélkedhetnek. A különböző népzenei versenyeken rendszerint a legjobbak között végeznek. Citerajátékukra jellemző, hogy ún. harmonizált népzenét játszanak, vagyis egy vonósszenekar hangzásvilágát próbálják érzékeltetni citerák segítségével, olykor harmonika és klarinét kíséretében. Utóbbi játékmóddal egészítették ki a helyi népdalkör munkásságát, mely a közönség elismerése mellett az egyre több közös fellépésre való felkérést eredményezte. Közös repertoárjukban kezdetben két "harmonizált" és két "autentikus" módon előadott dalcsokor szerepelt, de továbbiak megvalósításán is folyamatosan dolgoznak. Külön-külön a népdalkör repertoárját több hagyományőrző népdalcsokor képezi, míg a Szironta inkább a vonós zenei "újhullámos" irányzatot követi, olykor a világzene eszköztárából is merítve.

A fiatalok sokoldalúságát jelzi, hogy a magyarországi csengettyűzés vezető képviselőivé váltak, harangkoncertjeik keretében klasszikus- és könnyűzenei feldolgozásokat, szólóénekeseik révén a magyar népdalkincs legszebb gyöngyszemeit, citerajátékuk során pedig jó hangulatú népdalcsokrokat hallhat tőlük a közönség. A helyi népdalkörrel való együttműködés során pedig új dimenzióba helyezték a magyar népzenét.


A Besnyői Népdalkör története

A Besnyői Népdalkör 1991-ben alakult, Szuszán Jánosné vezetésével.

Besnyő 60 éves település, néphagyománya nincs, csupán a kialakulásának történetéhez fűződő, úgynevezett "summás-palóc dalok" maradtak fenn hagyományként, melyeket a népdalkör összegyűjtött és azóta a hagyományt őrizve örökíti tovább az utókor számára. A tárgyi emlékek megőrzésére, helytörténeti gyűjteményt hoztak létre és gondozzák. Szívesen tanulják és énekelik más tájegységek népdalait is. A környéki és távolabbi településeken is gyakran szerepelnek kulturális rendezvényeken.

Tagjai a Kossuth Szövetségnek, melynek dalos találkozóin minden évben részt vesznek Kossuth emlékét őrző dalokkal. Tagjai továbbá a KÓTA-nak és a Vass Lajos Népzenei Szövetségnek is, melyeknek országos minősítésein, versenyein, több alkalommal megmérettették magukat.

Munkásságuk közel húsz évében több ezüst, arany oklevelet, különdíjat kaptak és már két ciklus óta birtokolják az országos Aranypáva minősítést is. Legutóbb már a Szironta Együttessel közösen mérettetettek meg a rangos versenyen.

Dalaikból CD-t adtak ki,  "Voltam summás a besnyői határban" címmel.


Szironta Csengettyűegyüttes

A besnyői Szironta Csengettyűegyüttes hat éve dolgozik azon, hogy egy 100%-ban magyar fejlesztésű hangszer különleges hangzásvilágát meghonosítsa hazánkban, Európában és szerte a világon. A csengettyűmuzsika elsősorban angol nyelvterületeken és néhány nyugat-európai országban, illetve Japánban, Kínában és Dél-Koreában tett szert viszonylagos ismertségre, azonban Magyarországon sokáig nem akadt olyan képviselője, aki komolyan foglalkozott volna a hangszer megismertetésével a hazai és a nemzetközi közönség előtt.

A Szironta Csengettyűgyüttes 2004-ben a magyar népzenei örökség ápolása mellett céljául tűzte ki a hazai fejlesztésű hangszer népszerűsítését. A feladat kezdetben nehéznek tűnt, hiszen jóformán csak ritmuskészség-fejlesztésre használták a Xilo-Ton Kkt. által kifejlesztett kis harangokat. A Szironta Együttes azonban úgy gondolta, hogy komolyabb zeneművek megszólaltatására is vállalkozik a csengettyűk segítségével, azzal a céllal, hogy ösztönözze a zeneiskolákat is, hogy használják ki a hangszerben rejlő lehetőségeket. Eltökélték azt is, hogy megmutatják a - megszólaltatás technikájából, a hangszerek felépítéséből és a hangzásukból fakadó - különbségeket a mintegy 16 éves történelemmel rendelkező magyar és a közel fél évszázados múltra visszatekintő angolszász csengettyűmuzsika között.

2007-ben a Szironta Csengettyűegyüttes hozta létre az Országos Csengettyűs Találkozó elnevezésű rendezvénysorozatot. Eredetileg azért került megrendezésre a fesztivál, hogy a  hazai csengettyűsök találkozhassanak, megismerkedhessenek egymással  és  lehetőségük legyen tapasztalatot cserélni. Az évek során a Csengettyűs Találkozó azonban nemzetközivé nőtte ki magát: az észt fővárosban, Tallinban működő Arsis Kellade Kooli (Európa legnagyobb csengettyűs iskolája) együttesének is felkeltette az érdeklődését a fesztivál, emellett több, Németországban működő együttes is megkereste a Szirontát, de a tengerentúlról is felfigyeltek a magyar együttes munkásságára. A legnagyobb csengettyűs közösségi portál, a Handbell Community révén egy rádióműsorban is szerepelt a magyar csengettyűzés. A 2010-ben IV. CsengőFest-re átkeresztelt rendezvény pedig már ténylegesen is nemzetközivé vált, hiszen az Egyesült Államokból, a californiai Irvine-ból a Concordia Egyetem csengettyűegyüttesei is részt vettek a találkozón.

A Csengettyűs Találkozókon megrendezésre kerülő szakmai fórum egyik fő témája volt az idei évben az, hogy a hazai együtteseknek, azok vezetőinek, zenetanároknak és gyógypedagógusoknak a segítségével a Szironta Együttes gondozásában megjelenhessen egy olyan módszertani kiadvány, amelynek segítségével lehetővé válik a különböző korú, szellemi képességű gyermekek és felnőttek oktatása. A hangszer ugyanis az átlagos képességű gyermekeknek gyors sikerélményt nyújt, ezáltal biztosítja a zene szeretetére való nevelést, míg a speciális nevelést igénylő fiataloknál a társadalomba való beilleszkedést is elősegíti, mivel a csengettyűzés fokozott koncentrációt, zenésztársaira való odafigyelést igényel.

A hazai kezdeményezést és a Szironta Csengettyűegyüttes munkájának nemzetközi visszhangját jól példázza az is, hogy több megkeresést kapott már a világ számos tájáról annak kapcsán, hogy hol lehet beszerezni ezeket a csengettyűket. Hiszen amellett, hogy egyedi, lágyan csilingelő hangzásuk van, az előállítási költségek terén is versenyképesek a nemzetközi piacon. Míg például az amerikai harangok ára darabonként akár az egy millió forintot is elérheti, a magyar találmányból egy készlet mindössze 150-200 ezer forintos beruházást jelent.

A magyar csengettyűk hangterjedelme jelenleg közel 4 oktáv, így e tekintetben is felveheti a versenyt a hasonló hangszerekkel, hiszen ekkora hangterjedelemmel akár egy komolyabb operarészlet is adaptálható a hangszerre. A gyártó által is elismerten a besnyői Szironta Csengettyűegyüttes és az Országos Csengettyűs Találkozók is hozzájárultak ahhoz, hogy a kezdetben alig két oktávot átfogó magyar csengettyűkészlet hangterjedelme közel a duplájára nőjön, hiszen az együttes rendezvényeivel, saját feldolgozásaival megteremtette az igényt a hangszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére.

Míg 2007-ben mintegy 20 csengettyűs együttes működött hazánkban, a mozgalom a csengettyűs fesztiválok létrejötte óta rohamszerűen bővül, hiszen 2008-ban megduplázódott a magyar együttesek - főként zeneiskolákban működő csoportok - száma.

A hangszer népszerűségét az is igazolja, hogy országszerte egyre több helyen láthat a közönség csengettyűs csoportokat, és a Szironta Csengettyűegyüttes is egyre több felkérésnek tehet eleget.

A népszerűsítés mellett természetesen megjelent az igény a minőségi csengettyűmuzsika terjesztésére is, melyet a Szironta Csengettyűegyüttes mellett működő Sziront?Art Közhasznú Egyesület az együttes által feldolgozott zeneművek közreadásával is segíti. Ezt a célt szolgálja az a kezdeményezés is, hogy egy ernyőszervezetben fogják össze a hazai csengettyűsöket, megteremtve így a hatékony érdekképviseletet és a későbbiekben a hangszerre kidolgozandó metodika elfogadtatását, terjesztését.

A Szironta Csengettyűegyüttes színes műsorával állandó résztvevője a Fejér megyei,  országos és nemzetközi hírű rendezvényeknek is. Zenéltek már az Országház előtt, a Művészetek Palotájában, a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon; olyan rangos barokk helyszíneken, mint Székesfehérvár belvárosa, de visszatérő vendégei a gödöllői Grassalkovich Kastélynak is. Bár a világhálónak köszönhetően a határokon túli együttesek is ismerik munkásságukat, eddig az anyagi források hiánya miatt mindössze egyszer szerepeltek külföldön: a szlovéniai Gornja Radgonában egy nemzetközi agrárvásáron mutatkozhattak be. Az internet adta lehetőségeket jól kihasználják, hiszen saját weboldaluk nemcsak magyarul (www.csengettyu.hu), hanem angolul (www.handbells.hu) is elérhető, és a legnagyobb videomegosztó portálon (YouTube) is megtalálhatóak. Eddig két  albumuk jelent meg, "Zengedezünk, néked, szép csillag" - karácsonyi összeállítás - és "Csilingelő kincseink" címmel. Az együttes tevékenységékről rendszeresen beszámolnak a helyi, regionális és olykor az országos médiumok is. Repertoárjukban 60-70 zenemű szerepel, ezáltal akár egyórás színvonalas koncertet is tudnak adni. Országos népzenei minősítő versenyeken is elismert népdalénekeseik pedig a magyar népdalkincs legszebb darabjait nyújtják át a közönségnek egy-egy koncert keretében.

 

Az együttes elérhetőségei:
Telefon és fax:                  +36 25 23 31 41
Mobil:                                +36 70 671 66 06 (Sólyom Balázs)
E-mail:                               info@szironta.hu
Weboldal:                          www.csengettyu.hu

Programok

Jól értem a gyerekemet?

2018. február 27. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Belső alkímia meditáció

2018. március 5. (hétfő) 17:30

Művészetek Háza, Lila terem

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk