FEJÉR MEGYE

Kovács Károly

Kovács Károly

Mesemondó

1896-1972

Rácalmás                                                                                        1969 Népművészet Mestere

 

Gyerekkorában Pákozd környékén több településen is éltek, Velencén, Gárdonyban, Adonyban, Pentelén. Egy-két évig iskolába is járt, de írástudatlan maradt. Családja nagyon vallásos volt a mesemondó visszaemlékezései szerint, őt mint magyar cigányt, ellentétben az oláh-cigányokkal megkeresztelték. 14 évesen vidéki zenekarokban, majd pesti bandákban különböző kávéházakban zenélt. Amikor feleségével összeköltöztek, ő tizenhat, felesége tizenhárom éves volt. 18 évesen katonának vonult be, megsebesült így nem tudott többet hegedülni. A két háború közt alkalmi munkákból és hadirokkant segélyéből élt. A második világháborúban Auschwitzba deportálták. A láger felszabadulásakor 35 kilóra fogyva térhetett haza Rácalmásra. Nyomorúságos életében akkor következett be nagy változás, amikor kitüntették, emlékérmet kapott mesetudásáért és utána havi járandóságot is. Mint romungro, sosem tudott a magyaron kívül más nyelvet, dunántúli tájszólásban beszélt. Mesetudása főként apjától származik. Mesehősei mind cigányputriból indulnak szerencsét próbálni, hogy a mese végén, mint gyönyörű szép fiatal emberek, fényes királyi ruhában, királyi címerrel, kitüntetésekkel nyerhessék el a királylány kezét, juthassanak megérdemelt diadalra és élhessék le életüket gyönyörű királyi palotában. Gyűjtője együtt érzően állapítja meg róla, hogy az egész életében nélkülöző, nyomorúságos, földhözragadt gondok között tengődő mesemondó nem véletlenül halmozott fel meséiben mérhetetlen mennyiségű kincset, drágaságot, legalább vágyiban teljesítve mindazt, amiről csak álmodnia lehetett. Hiedelemtörténetei a magyar néphit legarchaikusabb rétegét képviselik: hazajáró halottak, állattá változó emberei hősök, természetfeletti hiedelemlények, mint a sárkánykígyó, emberfeletti szereplők, mint a boszorkány, tudományos ember stb. Nyomtatott repertoárja 15 szépen elmondott tündérmesét 12 hiedelmet és hiedelemmondát, 3 történeti mondát, 5 tréfás mesét, két parabiblikus és 5 igaz történetet tartalmaz.

A Népművészet Mestere díjat 1968-ban kapta meg.

 

Gyűjtések, megjelenések:

Dobos Ilona (1981.) Bevezetés. In Gyémántkígyó Ordódy József és Kovács Károly meséi.

17-21.p.
Dobos Ilona (1984.) Egy cigány mesemondó. In Egy folklórgyűjtő feljegyzései.

Budapest, Kozmosz Könyvek 154-159.

2001. Magyar Népmesekatalógus 10/I. Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Intézet. 492 p.

Benedek Katalin szerk. (Angyal Katalin és Cserbák András közreműködésével)

 

Forrás: Szellemi Kulturális Örökség

Népművészet Mesterei egyesített Jegyzék

http://www.studiolum.com/nm/hu/kovacskaroly.htm

Programok

Jól értem a gyerekemet?

2018. február 27. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Belső alkímia meditáció

2018. március 5. (hétfő) 17:30

Művészetek Háza, Lila terem

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk