KIÁLLÍTÁSOK

Gyöngyvilág

2012. március 07., 23:10 | MMK |

A Magyar Gyöngy Egyesület tagjainak munkáiból, gyöngyékszereiből nyílt kiállítás a Művészetek Háza kiállítótermében. Az április elsejéig megtekinthető tárlatot Cz. Tóth Hajnalka népi iparművész ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, a megnyitón Gárdonyi Bálintné és Gárdonyi Bálint csömöri néptáncosok adtak műsort - a páros hölgytagja gyöngyfűző népi iparművész.

A gyöngyfűzés napjainkban különösen népszerű kézműves foglalkozás, az így készült gyöngyékszerek roppant divatosak. Története egyidős az emberiséggek, hiszen már az ősemberek is készítettek ékszereket ilyen eljárással. A gyöngyfűzés történetéről Cz. Tóth Hajnalka is beszélt a kiállítás megnyitóján:

"Az ékszer az őskor óta elterjedt, tulajdonképpen megelőzte, később pedig kiegészítette a ruházatot. Minden olyan dísztárgy ékszer, amelyet az ember a testén visel, többnyire kisméretű, de anyaga és megmunkálása folytán értékes vagy legalábbis tetszetős. Az ékszerek egyrészt természetes - ásványi, növényi vagy állati eredetű - anyagokból, másrészt ipari termékekből, üvegből, porcelánból vagy különféle fémötvözetekből készülhetnek.


A kiállítást Cz. Tóth Hajnalka nyitotta meg

A természetes anyagok közül kedvelt a csont, a szaru és a lószőr. Hazánkban a művészkedő pásztorok készítettek belőlük finom művű dísztárgyakat, pl. óraláncokat, szorosabb vagy tágabb értelemben vett ékszereket. A lószőr közé színes üveggyöngyöket is hurkoltak. Viski Károly szerint talán a honfoglalás korába is visszanyúlik e technika múltja.

Az ékszereknek nagyjából három egyenlő rangú funkciójával találkozunk. Az egyik: díszítenek és felkeltik a figyelmet. Az ékszer elsősorban díszítő szerepéről híres. Anyagának ragyogásával, csengésével, megformálásának művészi hatásával kiemeli valamelyik testrészt, felhívja rá a figyelmet. A másik: vagyon- és rangjelző, életkorra, családi állapotra vagy különleges alkalomra utalhat. Jelölheti a személy életének különleges alkalmait, mert ünnepélyesebbé teszi viselője megjelenését. Másrészt a társadalmi helyzetére is utal: ez az ékszerviselés egyik leghangsúlyosabb funkciója. A törzsi társadalmakban a méltóság, a rang, vezető szerep jelölésére elegendő volt egy-egy feltűnő szín, forma, megfelelő méretben. A harmadik funkció a hiedelemből ered: az ékszer gyakran amulett vagy gyógyászati segédeszköz. Ez az őskor óta sokszor jelentkezik bizonyos állatcsontocskák vagy állat-védőszellem ábrázolások viselésében, ugyanúgy a honfoglaló magyaroknál is.

Már az ókori Egyiptomban magas fokon művelték az üveggyöngyök gyártását: az "iparág" innen terjedt el Európába. Európa legnagyobb és leghíresebb üveggyára a csehországi Jablonecz, de Velence is híres gyöngygyártásáról.

Hazánkban a korábbi korokban használt igazgyöngy, korall, gránát, majd viaszgyöngyöket a XIX. században az üveggyöngy váltotta fel. A legnagyobb gyöngykultúra a Dél-Dunántúlon alakult ki. A népviselethez gyakran használták a gyöngyöt, díszítő elemként ruhán, de nyakban is. A magyarországi gyöngy nyakékek külön alfaja a hálószerűen fűzött, illetve varrott gyöngygallér. A XIX-XX. század fordulóján szórványos elterjedését ismerjük. Keskenyebb változatai előfordulnak a palócoknál és a matyóknál. Széles változatai megvoltak Mezőkövesden "pityegős gyöngygalárizs" néven és a moldvai csángóknál.

Legszélesebb, legdíszesebb és legismertebb azonban a Sárközben készült. Decs, Őcsény, Sárpilis Alsónyék, de hasonlót viseltek a közeli Váralján és Zengővárkonyban is. A Sárközben kialakult gyöngyfűzés úgy színvilágát, mint fűzési módját tekintve is egyedülálló Európában. Az ügyes kezű, szép érzékkel megáldott asszonyok gyönyörű nyakékeket és ruhakiegészítőket készítettek. Sajnos, írásos anyag nem maradt fenn, csak néhány kutatási helyen és múzeumban láthatjuk elődeink szép munkáit.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy minden gyöngyfűző előtt ismert Oláh Márta, a Népművészet Ifjú Mestere, Király Zsiga-díjas gyöngyfűző neve. A tradíciónyertes Decsi Kis Jánosnéval közösen országos gyöngyfűző tábort hirdettek Szálkára, ahová közel negyvenen jelentkeztek a gyöngyfűzés rejtelmeit megtanulni. A nagy terjedelmű nyaksikat, nyakbavetőket Sárköz viseletével együtt ismerték meg a tábor résztvevői. Munkáikat később zsűriztették is.

Az alkotás szenvedéllyé vált. Napjainkban a gazdag színválaszték, a hatalmas forma- és méretvilág elcsábítja az alkotók fantáziáját, így szinte naponta születnek új csodák. A mai világban hatalmas értéket képvisel valamennyi saját kezűleg elkészített tárgy, ékszer. A művészi értéket a Népi Iparművészeti Tanács zsűrije garantálja. A korszerű, ma is viselhető nyakláncok, karkötők alapanyaga szintén üveggyöngy, de népszerűek a Swarovsky-féle csiszolt gyöngyökből készült ékszerek is.

A Magyar Gyöngy Egyesület elődjét 1993-ban Gyöngytársaság néven Fehér Anna, a Népművészet Ifjú Mestere, Király Zsiga-díjas gyöngyfűző hívta életre, egy maroknyi csapattal karöltve. Céljuk, hogy a nagyon csekély írásos emlékkel rendelkező magyarországi gyöngyös népművészeti hagyományokat felkutassák, megismertessék az érdeklődőkkel és népszerűsítsék a gyöngyfűzés mesterségét. Kitartó szorgalommal és munkával, sok-sok szeretettel ápolták a hagyományokat, rendeztek kiállításokat, tartottak továbbképzéseket, szakköröket, gűvöngyifűző táborokat, leküzdve az alapanyag beszerzés okozta nehézségeket.

Ezt a munkát folytatva sok új taggal bővülve 2003-ban megalakult a Magyar Gyöngy Egyesület. Az egyetlen olyan szervezet Magyarországon, mely kizárólag a gyöngyöt használja alapanyagként népművészeti viseletkiegészítők és modern ékszerek készítéséhez egyaránt. Az egyesület tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetségének, rendszeresen részt vesznek a NESZ rendezvényein. Évről évre megtalálható a Egyesület pavilonja a Mesterségek Ünnepén.

Az egyesület tagjai folyamatosan fejlesztik tudásukat, részt vesznek továbbképzéseken, gyöngyfűző táborokban, munkáikat folyamatosan zsűriztetik és gyakran tartanak gyerekeknek játszóházi foglalkozásokat. Alkotóik között számos népi iparművész van. Kérem Önöket, hogy fogadják olyan szeretettel a Gyöngy Egyesület tagjainak kiállítását, mint amilyen szenvedéllyel ezek az alkotások születtek."

A kiállított gyöngyékszereket készítették: Bánky Zsuzsanna, Bérczes Csilla,  Bába Éva, Bokodi Lajosné, Boldog-Nagy Edit, Bredák Júlia, Dr. Szandtner Gábomé, Fehér Anna, Ganevné Székely Katalin, Gárdonyi Bálintné, Gondosné Polereczky Márta, Göncziné Hefner Anna, Horváth Gyuláné, Hrivnák Károlyné, Kasza Zsófia, Kmetykó Andrásné, Laluska Erzsébet, Lauber Györgyné, Máté Anikó, Nagy Gyöngyi, Pap Ernőné, Perényi Lászlóné, Szeghalmi Ócsai Marianna, Törökné Csapó Piroska és Vadász Erzsébet.
















Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk