SZAKMAI HÍREK

Fiatalodó közművelődés

2012. október 25., 09:00 | MMK |

Őszi közművelődési szakmai napot szerveztünk október 24-én Sárkeresztúron, a Bella István Művelődési Házban.  A nap főtémája az a TÁMOP-3.2.3.B-12/1 pályázat "A" komponense volt, melynek keretében az IKSZT-ek pályázhatnak közművelődési fejlesztéseket szolgáló közösségi programokra.

Az integrált közösségi és szolgáltató tér (IKSZT) elnevezés nem egy intézményformát, hanem egy szemléletet, egy modellt jelöl. A szemlélet, a modell lényege az, hogy az integrált közösségi és szolgáltató terek egyszerre:

  • olyan épületek, amelyek térszerkezetükkel, eszközeikkel keretet biztosítanak minden ágazat, szakterület számára, hogy közszolgáltatásait hozzáférhetővé tegye a vidéki településeken és térségekben;
  • szolgáltatásszervezési modell, amely hozzájárul az egyes (köz)szolgáltatások fenntarthatóságához, szakmai és finanszírozási szinergiájuk megteremtéséhez, és
  • mindemellett közösségi tér is, azaz ereibe befogadja a helyi közösségi indíttatású, illetve közösségi célú kezdeményezéseket, folyamatokat, az ott dolgozó szakember pedig támogatja, bátorítja azokat.

A pályázat és a kiíró szempontjából cél, hogy fejezzék be az építkezést, számolják el, és hozzák az "indikátorokat". Szakmai szempontból pedig annak, aki ezt vállalta, megépítette, szolgáltatásokat kell végeznie, és az is elvárás, hogy erősítsék meg a közösségeket.

Ezeket a gondolatokat még az előző szakmai napon hallhattuk Ditzendy Károly Arisztidtől, a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ igazgatójától.

A fiatal igazgató azt is előrevetítette, hogy ha az IKSZT jól működik, akkor a helyi embereknek nem hozni kell a programokat, hanem ők szervezik meg maguknak. A közösség fent fogja tartani és a ház szolgáltat. Mivel ő alakítja ki a szolgáltatásokat, a szükségleteinek megfelelően fogja kialakítani.

Tehát, ha a ház tud válaszolni a közösségi igényekre, valóságosan tud szolgáltatni. Ha elég nyitott arra, ha ehhez be tudja kapcsolni a külső szolgáltatásokat, rendszereket, akkor senkinek fog eszébe jutni, hogy megkérdezze, hogy miért fizetünk ekkora rezsit a házra.

A szakmai napon, az IKSZT-ek közművelődési mentoraként részletesen foglalkoztunk a TÁMOP pályázat útmutatójában leírtakkal. Intézményünk a saját tapasztalatait próbálta összefoglalni a kiírás tükrében.

A jelenlévők közül többen még nem adtak be uniós pályázatot, ezért őket csak arra tudtuk biztatni, hogy próbálják meg, szakmailag biztosan tudunk segítséget nyújtani nekik, de hogy mit teszenek bele a pályázatba, az a helyi sajátosságokon múlik.

Mivel összesen maximálisan ötmillió forint pályázható meg, ezért praktikus, ha a meglévő közösségeikre építenek. Ennek a pályázatnak is van fenntartási kötelezettsége, és nem biztos, hogy a pályázat keretében elindított újdonságokat fogják majd folytatni a közösségek, hanem éppen a hagyományos tevékenységeket.


Pálinkás Anett arról is beszélt,
valójában mire költhető a támogatás

A rendezvény helyszínéül egy IKSZT-et, a sárkeresztúri Bella István Művelődési Házat választottuk. Nagy örömünkre sok fiatal érkezett a településekről. A vendéglátók nevében Sárkeresztúr polgármestere, Csutiné Turi Ibolya köszöntötte a megjelenteket.

Pálinkás Anett fejlesztési tanácsadó, a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. (Közép-dunántúli régió) munkatársa kérésünkre kibővítette előadását és így a hallgatóság részleteiben is megismerhette, valóságosan mire költhetik majd a támogatást.

A rövid "sajtosmasnis" szünet után a fiatalok lehetőségeivel ismerkedhettünk meg az IKSZT-ekben Rózsás Ildikó, ifjúsági irodavezető, a SZITI Szociális Egyesület képviselője előadásában. Nagylók község polgármestere, Tóth József elismerését fejezte ki az egyesület tevékenységéért, és köszönetet mondott, mivel a mai napon sok adoptálható ötletet kaptak a fiatal vezetőtől.

A nap zárásaként a közművelődést érintő legfontosabb változásokról számolt be Juhász Zsófia igazgató, aki L. Simon László kultúráért felelős államtitkár expozéjából idézett gondolatokat.


Sok fiatal érkezett a településekről

A szakpolitika a változások középpontjába a közösségi művelődést helyezi. A közösségi művelődés a magyar közművelődés megújulásának alapja, a paradigmaváltás beteljesítője.

Ehhez megfelelő finanszírozási modellre van szükség. Ennek egyik pillére az új fenntartói szerkezet, a másik az intézményrendszer. Ehhez a költségvetési törvényben kellőképpen alátámasztott szerkezetet kellett kialakítani, amelyre nem volt példa az elmúlt húsz évben. Az előző kormányok megszüntették az önálló kulturális normatívát. 2013-tól a fővároson és a megyeszékhelyeken kívüli települési önkormányzatok a nyilvános könyvtári ellátásra és a közművelődési feladatokra kapnak támogatást, összesen 7,55 milliárd forintot, amit lakosságszám alapján számoltak ki. A normatíva 1140 forint lesz lakosonként és kizárólag a könyvtári és közművelődési feladatokat fogja támogatni.

A CXL. törvény alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter továbbra is érdekeltségnövelő pályázatok útján gondoskodik az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.

Zárszavában röviden beszámolt arról is, hogy milyen változások előtt állnak a megyei közművelődési intézmények.

Köszönjük a vendéglátást, köszönjük Polányi Zsanett kedves vendégfogadását!






 
Kapcsolódó anyagok:

Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk