SZAKMAI HÍREK

A kép és a valóság

2012. július 13., 12:13 | MMK | K. E.

Fejér megyei szakmai konzultációs napot szerveztünk a képző- és iparművészet ágaival foglalkozó amatőr alkotóknak és érdeklődőknek július 12-én a Művészetek Házában, Dóri Éva, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szakreferense közreműködésével, aki előadást is tartott.

A Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza évtizedek óta szervezi és rendezi az Amatőr Artium Képző- és Iparművészeti Tárlat Fejér megyei kiállítását, kiállítótermünkben pedig bemutatkozási lehetőséget kínálunk az amatőr alkotóknak. Szakmai útmutatásra csak az országos rendszerű megmérettetésen van lehetőségük, ezért alkalmat adunk, hogy szakemberek segítségét felhasználva, alkotásaikat tökéletesíthessék, látásmódjuk bővüljön.

A szakmai nap első felében az alkotók által behozott műveket elemezték, először a szakember mondta el véleményét, aztán az alkotótársak is hozzászóltak egy-egy munkához. Ezután kezdődött a vetítéssel illusztrált előadás, melynek témája: "A kép és a valóság" - elvonatkoztatás  a képzőművészetben.


Absztrakció és modernizmus a képzőművészetben

Részletek Dóri Éva-Szalay József: Ábrázolás - kifejezés című könyvéből

 

A vizuális absztrakció, mint gondolkodási művelet, összetett kérdéskört vet fel, melynek részletes kifejtésére e sorok között sajnos nem nyílhat lehetőségünk, azonban teszünk egy kísérletet arra, hogy körüljárjuk a mindennapi alkotómunka - talán legfontosabb - metódusát. Az absztrakt jelentése: elvont, de ez nem azonos a nonfiguratívval. Az absztrakt művekben ugyan elvonatkozatás jelenik meg, de ebből nem következik az, hogy a kép nem jelenít meg semmi "valósat".

Az első vizsgált fogalom a redukció, melynek jelentése: egyszerűsítés. Esetünkben ez a folyamat a konkrét látvány bizonyos jellemzőinek elhagyására, vagy kiemelésére irányul. A redukció az alkotómunka nélkülözhetetlen szemléleti eleme. Az élmény (mint látvány, benyomás) megjelenítése csak úgy válhat esztétikai minőséggel is bíró alkotássá, ha abból megfelelő módon (mennyiségben és minőségben) tudjuk átemelni az értékes, képi információt hordozó elemeket. Mert a tárgyaknak, jelenségeknek különböző látható alaki tulajdonságaik vannak, melyek egymással is viszonyrendszert alkotnak (pl. arány vagy kontrasztok). A dolgok vizuális sajátosságait elemezve legegyszerűbben formai és színbéli szempontok alapján vizsgálódhatunk, - tehát a redukciót a képzőművészetben is a tárgy konkrét jellemvonásaira alkalmazhatjuk.

Ahhoz, hogy a képi megjelenítés művészi legyen (és ne egy fényképszerű, pillanatnyi állapot tükrözése), szükséges bizonyos dolgokat elhagyni, másokat kiemelni és megerősíteni. Nyilvánvaló, hogy a látványban megjelenő jellemzők közül szabadon válogatunk - szelektálunk -, és az általánostól haladunk az egyedi felé. Megvizsgáljuk a formai jellemzőket, az arányokat, majd szuverén művészi szándékaink szerint alkotunk.

Sokan, ha meglátnak egy olyan képet, amin vonalak vagy foltok beazonosíthatatlan összevisszasága látszik, kategorikusan kijelentik, hogy ők nem szeretik az "absztrakt" művészetet. S mivel az absztrakció lehet ábrázoló és "nem ábrázoló", azaz figuratív vagy nonfiguratív, így az ilyen ítélkezés könnyen elhamarkodott és pontatlan lehet.

Mit jelent a figuratív és a nonfiguratív alkotás? Az előbbi kifejezésmód a valóság tárgyait ábrázoló, vagyis konkrét leképezés, az utóbbi annak ellentettje, azaz tudatosan kerüli a tárgyi-dologi jelenségek megjelenítését.

A művészetben megjelenő produktum - műalkotás - mindig a valóságból merít, de mégsem megegyező azzal. Az alkotás során valamifajta elvonatkoztatás, egyszerűsítés történik. A művészi "új valóság" létrehozásában együttesen jelenik meg a tárgyi világból merített tapasztalat, az arról szerzett ismeretek és az ösztönös kreativitás. A teremtő folyamatban nagyon fontos a választott művészi nyelv ismerete és gyakorlati alkalmazásának képessége, valamint az ösztönös és tudatos "újító" szándék (lásd a korstílusokat és azon belül alkotó művészek korszakalkotó stílusait).

Izgalmas kérdés, hogy az évezredek során miként jut el az alkotó ember az objektív látvány megjelenítésének szándékától éppen annak ellentettjéig? Hogyan válik a természetelvű leképezés célja kizárólag érzelmi kivetülések vizuális megjelenítésévé?

Ha években is mérjük a figuratív és a nonfiguratív kifejezésmódok történetét, könnyen gondolhatjuk, hogy a figuratív alkotás évezredes múltra tekinthet vissza, míg a nonfiguratív alig egy évszázadra. Igaz, hogy a modernizmus gondolatiságában fontos szerep jut a hagyományok felülírásának, így szinte törvényszerűnek tűnik az absztrakciós törekvések egyre radikálisabb térnyerése a XX. századi festészetben. Egyértelmű azonban az elvonatkoztatott-jelteremtő ábrázolás és a valóságábrázolás törekvéseinek párhuzamos jelenléte a művészet korábbi időszakaiban is.


Írás, jel, szimbólum és absztrakció

A barlangrajzok rituális világán túllépve, a vizuális kommunikációban évezredekkel ezelőtt már jelen volt a redukció, így az elvonatkoztatás vizuális példáit az írásbeliség megjelenésével párhuzamosan is tanulmányozhatjuk. Amikor az úgynevezett piktografikus jel (piktogram-szerű, egyszerűsített rajzból kialakult jel) és (a vizuális tapasztalat nyomán felismerhető) jelentése összekapcsolódott, a kép a közlés eszközévé vált. (Később ezek az ábrázoló rajzocskák elkezdtek tovább egyszerűsödni, és az idők során önálló, semmi másra sem hasonlító jelekké - majd betűkké - váltak. A legegyszerűbb és ma is mindannyiunk által ismert jelek voltak a csillag, a víz, a fej, a madár stb.). A plasztikában az idol vagy termékenységszobrok is jó példái a redukciónak, de utóbbiak nem szakadtak el figurális ábrázoló jellegüktől.

A természeti népek művészetében a mai napig tetten érhető az egyszerűsítés. Mondhatnánk, hogy az igény és a kifinomultság hiánya, de az ok lehet szimpla praktikusság is, vagy még inkább ősi, emberi lényegünkből fakadó jelteremtő erő.

A képi "átírást" a formai, minőségi ismertetőjelek megtartásával és a kevésbé fontos jellemzők elhagyásával tudjuk elkezdeni. Ebben a folyamatban nagyon fontos a lényegesnek a lényegtelentől való szétválasztása. Természetesen az ábrázolás tárgyát ismernünk kell ahhoz, hogy a karakterüket meghatározó sajátosságaikat a megfelelő magabiztossággal legyünk képesek mások számára is megfogalmazni.

Kiindulási pont lehet számunkra a valós tárgyi forma, a látvány. A képi redukció lényegi kérdése a "letisztult" látvány - objektív -, azaz a valósághoz szervesen kapcsolódó tulajdonságok megjelenítése. Ehhez kapcsolódóan a geometrikus absztrakció soraiból is vehetünk példákat. A geometrikus műveken az egyszerűsítés ellenére is felismerhetőek, azonosíthatóak maradnak a kép tárgyát adó motívumok, ez is formaredukció.

Ha túllépünk a formákon, a vizualitás második lényeges eleme a szín: a színek és viszonyaik. Színkombinációk is idézhetnek fel jelenségekhez kapcsolódó emlékképeket, jó példa erre Victor Vasarely Zebra sorozata. A csíkos állatból szinte csak a csíkjai jelennek meg e kompozíciókon (olykor van egy-egy utalás a fej- vagy testformára is). De ha meglátunk egy fekete-fehér csíkos mintázatot, máris egy zebrára asszociálunk. Ha egy képen vízszintes színsávokat ábrázolunk csupán, mely alul zöld, felül kék, automatikusan tájképi asszociációt generál, mint a zöld alapon vörös foltok, melyet pipacsos mezőként értelmezhetünk.

A nonfiguratív művek a más módon nem megjeleníthető érzelmi reakciók vizuális bemutatását célozzák. Nem kereshetünk bennük dologi "értelmet", tárgyi realitást, csupán a kompozíció érzelmi kapcsolódási pontjait kutathatjuk, egyénenként eltérő, szubjektív megközelítéssel.

Az ilyen kompozíciós rendszerben sokszor nincs központi elem, alá- vagy fölérendelt motívumviszony. A művész lelkiállapotának megjelenítése, az érzelmi kivetülések "képi" ábrázolása a cél. Talán úgy is tekinthetünk a művészi absztrakt ábrázolásra, mint az alkotói kifejezés közvetlen, magyarázatot nem igénylő érzelem-áradására...




Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk