HÍREK

Elhunyt Kobzos Kiss Tamás

2015. november 10., 11:31 | mma.hu | MMA

Hosszan tartó betegsége után elhunyt Kobzos Kiss Tamás énekes és hangszeres előadóművész, zenetanár, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Népművészeti Tagozatának tagozatvezetője.

A Kossuth-, Liszt-, Magyar Örökség és Prima díjas, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Kobzos Kiss Tamást életének 66. évében, 2015. november 8-án, hosszú betegség után érte a halál. 

 

Énekes és hangszeres előadóművészként leginkább a magyar régizene, az európai középkori énekes zene, a török énekmondók (azaz ásikok) zenéje, a magyar népzene, valamint a kortárs zene (Szabados György művei) területén tevékenykedett. Európai viszonylatban is az egyik legkiemelkedőbb előadója volt a középkori provence-i trubadúr-énekeknek. Újjáélesztette a XVI. századi magyar énekkincset (Tinódi, Balassi, protestáns zsoltárok, históriás énekek). Kutatásai eredményeként Csokonai-dalokat jelentetett meg, továbbá XX. századi magyar verseket is megzenésített. Énekesként különböző hangszerekkel - főként lanttal, kobozzal, sazzal (azaz török lanttal), tekerővel - kísérte önmagát. A "népzene nagykövetének", énekmondónak, a régi zene és a török zene elkötelezett tolmácsolójának művészetét számos felvétel őrzi. Kobzos Kiss Tamás az ugyancsak Prima díjjal kitüntetett Óbudai Népzenei Iskolának 1986 óta tanára, 1991 óta pedig igazgatója volt. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjaként és a Népművészeti Tagozat vezetőjeként tevékenykedett.

A Magyar Művészeti Akadémia Kobzos Kiss Tamást saját halottjának tekinti.

Kiss Tamás 1950. május 30-án született Debrecenben. "A könyvek, a versek légköre tehát meghatározó élmény lett számomra gyermekkoromban" - írja magáról a művész. A Kobzos Kiss Tamás művésznevet 1977 óta viseli, amikor Kecskeméten Buda Ferenc költő (édesapja korábbi tanítványa) ezen a néven szólította színpadra. Művészi és emberi szempontból legfontosabb mestereinek, illetve példaképeinek vallja Szabados Györgyöt, Lükő Gábort, Domokos Pál Pétert és Kallós Zoltánt.

Egyetemi évei alatt a zongora és a gitár után további hangszereken - citera, koboz, brácsa, tekerő - tanult meg játszani a Főnix színjátszó együttes, majd a Délibáb népzenei együttes tagjaként, és ebben az időszakban kezdett énekelni is. A lanton és a török sazon való játékot később sajátította el.

Már az 1970-es évek elején bekapcsolódott a táncházmozgalomba. Ahogyan Halmos Béla és Sebő Ferenc a budapesti táncházakban játszottak, Kobzos Kiss Tamás Debrecenben, a Hajdú Táncegyüttessel létrehozott táncházban brácsázott, 1973-tól. Székre is azért ment, hogy Ádám István "Icsán" családjánál brácsázni tanuljon. Az 1970-es években népzenét gyűjtött a Mezőségen, Gyimesben, valamint a Baranyába telepített moldvai csángóknál. 1974-től különböző budapesti táncházakban játszott (Dagály utca, ELTE-klub stb.).

Restaurátori tevékenységét végleg abbahagyva 1977-től "szabadúszó" zenészként dolgozik tovább. Mind énekes és hangszeres szólistaként, mind más muzsikusok partnereként, illetve különböző magyar és külföldi együttesek tagjaként jelentős hazai és nemzetközi karriert futott be. Művészi tevékenységének eredményeit több mint negyven különféle hanghordozó (kazetta, LP, CD, CD-ROM) őrzi, továbbá számtalan rádió- és televízió-műsorban szerepelt.

Zeneszerzői tehetsége nemcsak a versmegzenésítések terén bontakozhatott ki: 1977-ben a debreceni Csokonai Színház részére zenét írt Páskándi Géza Diákbolondító és Szentmihályi Szabó Péter Nem fogunk hazudni című színdarabjaihoz. Michel Montanaróval közösen jegyzi az Aranymadár című rajzfilmhez készült zenét (rendező: Keresztes Dóra és Orosz István, 1987).

Művészi munkája mellett 1986-tól Béres János felkérésére kobozt kezdett tanítani a III. kerületi zeneiskola népzene tanszakán.

1991. január 1-jén létrejött az önálló Óbudai Népzenei Iskola, amely Európa egyetlen állami fenntartású, csak népzenét oktató zeneiskolája, és amelynek első kinevezett igazgatója 1991. szeptember 1-jétől Kobzos Kiss Tamás. Az iskola irányítása mellett változatlanul tanít kobozt.

Igazgatói munkájának eredményességét - az iskola diákjainak számos külföldi fellépése mellett - az is igazolja, hogy a több évtizeden át egy bérház földszintjén működő zeneiskola a III. kerületi önkormányzat jóvoltából 2013 szeptemberétől önálló (a korábbinál háromszor nagyobb alapterületű) épületben dolgozhatott tovább (1036 Budapest, Mókus u. 20.)

Több európai ország népzeneoktatását volt módja megismerni különböző konferenciákon és tanulmányutakon, s ő maga is tartott külföldön előadásokat a magyar népzenéről.

Részt vett a középfokú népzene-oktatási tantervek elkészítésében (1998), szerkesztője és társszerzője volt a népzeneoktatás alapfokú tanterveinek (1999, 2011), tantervet írt a középfokú és a felsőfokú koboz oktatáshoz. Több olyan szakmai anyagot is közreadott, amelyek felhasználhatók a népzenetanításban (Régi magyar betlehemes, Hegedű és koboz, Tinódi CD-ROM, Moldvai hangszeres dallamok). 2007-től 2013-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékén is tanított.
 
2012-ben levelező, majd 2013-ban rendes tagja lett a Magyar Művészeti Akadémiának. 2014 márciusától - dr. Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató utódaként - a Népművészeti Tagozat vezetője. Emellett tagja a Zenetanárok Társaságának, valamint 2011 őszétől a kulturális miniszter felkérésére szakértői munkát végzett a Devich János által vezetett Zeneművészeti Bizottságban is.

Kobzos Kiss Tamás művészi és oktatói munkáját számtalan díjjal ismerték el. Legutóbb - néhány hete - Budapestért díjat vehetett át.

Forrás: http://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/elhunyt-kobzos-kiss-tam-1

Programok

„Szép jelen, szép csillag, szép napunk támadt”

2017. december 6. (szerda) 18:00
- 2017. december 31.

Művészetek Háza, kiállítóterem

Advent a Rác utcában

2017. december 16. (szombat) 09:00

Mesterségek Háza

Advent a Rác utcában

2017. december 16. (szombat) 09:00

Kézművesek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk