SZAKMAI HÍREK

Közművelődés a 2013. évi költségvetésben és a fejezeti indoklásban

2012. június 26., 08:10 | MMK | Juhász Zsófia

 A kormány 2012. június 15-én benyújtotta a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetet a parlamentnek, melynek elfogadását októberre prognosztizálta a miniszterelnök.

 

Reményeink szerint a közművelődésben dolgozó kollégáink is figyelemmel kísérik, miként alakul a magyar közművelődés helyzete. Hogy ne csak mindig aggódva szemléljük a körülöttünk zajló eseményeket, hanem alakítsuk is őket, szükséges, hogy ismerjük a kereteinket. Ehhez szeretnék egy kis segítséget adni.

A keresőprogrammal kiszemezgettem a T/7655. számú törvényjavaslat Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről (továbbiakban: K) c.dokumentumból azokat a fejezeteket, melyek bármilyen módon kapcsolhatóak tevékenységünkhöz, a közművelődéshez.

A törvényjavaslat nem minden esetben tesz különbséget közművelődés és kultúra között. Az egyes fejezetek elolvasása utána nyilvánvalóvá válik, hogy ott és akkor nem csak a magas kultúra, nem csak a fővárosi és nagyvárosi kultúra képviselőire gondolnak a törvényalkotók, hanem valamennyi a nemzeti kultúráért tevékenykedő szakemberre, intézményre is.

 

K 120. oldal

A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változik meg. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is megteremtésre kerül a feladatok és források telepítésének egységessége.

 

A 120. oldalon olvasható pontban a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeket érintő változások nincsenek kibontva. Várható, hogy a közművelődési feladatot ellátó általános művelődési központokat fogja majd érinteni a változás. Még keveset, szinte semmit nem tudunk, milyen módon, mikor válnak ki az oktatási intézmények az összevont egységből. Vagy nem is ők válnak ki először, hanem a közművelődés?

Tele vagyunk kérdésekkel, hiszen van, ahol a közművelődésnek már nincs épülete, hiszen az iskolába integrálódott a tevékenység. Mi lesz a jövőben ezeken a településeken?

A közszféra létszámhelyzetével a 127. oldalon találkozunk, melybe természetesen beletartoznak azok a kollégák is, akik közalkalmazottként művelődési házainkban a település vezető szakemberei, szervezői, menedzserei, népművelői, művelődésszervezői.

 

K 127. oldal

Hazai áttekintés

A költségvetési szférában foglalkoztatottak száma 2011. évben mintegy 674 ezer fő (közfoglalkozatással együtt 735 ezer fő). Ebből a létszámból a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatba 246 ezer fő, az oktatás ágazatba 241 ezer fő, az egészségügyi, szociális ellátás ágazatba 135 ezer fő, illetve az egyéb (kutatási, kulturális) ágazatba 52 ezer fő tartozik.

 

 

123. oldalon

Az önkormányzatok kulturális feladatainak - ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás - biztosításához a központi költségvetés 2013. évben (a korábbi évektől eltérően) önálló előirányzaton biztosít támogatást. Ennek célja, hogy a rendelkezésre álló források az eddigieknél célzottabban jussanak el e területhez. Változatlanul biztosított a megfelelő forrás a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására is.

Emellett a központosított előirányzatok között továbbra is lehetőség lesz az önkormányzati fenntartású könyvtárak állománygyarapítására, a közművelődési tevékenység érdekeltségnövelő támogatására, az "art" mozik fejlesztésére, valamint a múzeumok szakmai támogatására is.

 

A törvényjavaslat értelmezéséhez érdemes használni a Fejezeti Indoklások c. dokumentumot (továbbiakban FI). A 96. oldalán olvashatjuk, hogy 2012-ben a kultúra támogatása része volt a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai jogcím előirányzatának.

Ez a támogatás önállóan és kötött felhasználásúan jelenik meg a javaslatban, az előirányzat elosztásáról az ágazat irányítását végző minisztérium rendeletben dönthet. Ennek megfelelően a "szakmának" lehetősége lesz arra, hogy az egyes területekre megfelelő támogatást biztosítson.

Jó hír, hogy a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása központosított előirányzat alapján a települési önkormányzatok - csak úgy, mint eddig - a könyvtárak állománygyarapításához és a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez juthatnak pályázati úton támogatáshoz. A fejlesztési célok megvalósításához - 2012. évinél 260 millió forinttal magasabb összeg - 780 millió forint áll rendelkezésre.

Gyakorlott önkormányzatok tudják, hogy a létező legegyszerűbb pályázati rendszerben kell pályázni.

Az ide vonatkozó jogszabály alapján (32/2011. (VI. 20.) NEFMI rendelet) a Magyar Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben (ÖNEGM program) kell rögzíteni az adatokat és onnan kinyomtatni az adatlapot, melyet a szükséges mellékletekkel együtt kell benyújtani rendszerint az adott év márciusának végéig a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához.

A fenntartóváltás miatt a megyei intézmények kiszorultak ebből a lehetőségből, de próbálunk lépéseket tenni, hogy a jogszabály módosításával pályázhasson a fenntartónk.

És ha már a megyei intézményeknél tartunk, akkor a fejezeti indoklásban részletesen is olvashatunk erről.

 

FI 456-457. oldal

A Kormány megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények további fenntartásáról, valamint a települési önkormányzatok kötelező kulturális feladatairól szóló 1094/2012. (IV. 3.) számú határozata 1.4. pontja úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdonba és fenntartásba került közművelődési intézmények, közművelődési feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok és gazdasági társaságok állami feladatait a jövőben a nemzeti erőforrás minisztere (az időközben bekövetkezett névváltozás eredményeként: az emberi erőforrások minisztere, az általa irányított minisztérium a továbbiakban: EMMI) irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv lássa el.

Ez azt jelenti, hogy a megyei szintű közművelődési szakmai szolgáltatás és tanácsadás feladatot és a feladathoz tartozó feltételeket (ingatlanok, ingóságok, előirányzatok stb.) a Magyar Művelődési Intézethez és a Képzőművészeti Lektorátushoz kell rendelni.

A megyei szintű közművelődési feladatellátás biztosítása kötelező állami feladat, amely nélkül többek között nem biztosítható a közművelődési szakfelügyelet megújítása; az európai uniós pályázatok működési rendje; a kulturális közfoglalkoztatás programjának indítása; a feladatfinanszírozásra való áttérés; mely nélkül települési szinten veszélybe kerül a közművelődési közfeladatok ellátása.

A hivatkozott kormányhatározat a fentieken túl rendelkezik arról, hogy az állami tulajdonba és fenntartásba került megyei könyvtárak és megyei múzeumok, valamint kulturális és közgyűjteményi feladatokat ellátó alapítványok, közalapítványok és gazdasági társaságok a megyeszékhely megyei jogú városok fenntartásába kerüljenek.

 

A dokumentumban említett kormányhatározatban a határidő június 30. Határidő módosításról nincs tudomásunk. Lassan őrölnek a malomban.

Az Emberi Erőforrás Minisztérium háttérintézményei közül a Hagyományok Háza és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szorosan összekapcsolódik a munkánkkal.

 

FI 470. oldal

A Hagyományok Háza a népzenei, néptáncos és népi kézműves hagyaték megőrzésének, ápolásának és közkinccsé tételének céljából létrehozott közművelődési és közgyűjteményi feladatokat is ellátó művészeti intézmény.

 

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szakmai háttérintézményként első sorban országos módszertani, szakmai szolgáltató- és tanácsadó feladatokat lát el, működteti az ERIKANET internetes közművelődési portált, 2011. évtől ellátja a "Minősített Közművelődési Intézmény Cím" és a "Közművelődési Minőség Díj" adományozásával kapcsolatos feladatokat, továbbá művészeti szakvéleményezői és támogatási tevékenységet végez, képzőművészeti és köztéri támogatási programokat valósít meg.

 

Lassan 3 éve, ha a Magyar Művelődési Intézet szóba kerül, minden fórumon azt hallhatjuk, hogy az intézmény jelentős átszervezésre szorul. Azóta sem történt semmi ebben az ügyben, pedig nagy feladat előtt áll az intézmény és kérdéses, hogy ebben az állapotában alkalmas-e arra, hogy a megyei feladatellátók fenntartójává váljon.

A kérdés már nem kérdés, hiszen a költségvetési törvénytervezetben már a 2013. évi új feladatok között szerepel az átalakítás.

 

FI 471. oldal

2013. évi új feladatok

Szükségessé vált a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus teljes szervezeti, működési és tartalmi átalakítása. Olyan országos szerepkörű nemzeti intézménnyé kell válnia, amely képes integrálni a magyar közművelődés irányzatait, képes a  közművelődési intézményrendszer megújításának, a kulturális gazdaságfejlesztés irányába történő paradigmaváltásnak a levezényelésére, és alkalmas a megyei közművelődési feladatellátó szervezetek intézeti működtetésére.

 

A nemzeti kultúra magába foglalja a határon túli intézmények és szervezetek tevékenységét is. A Kormány az Országgyűlés költségvetésében forrást biztosít a határon túli kulturális feladatok támogatására.

 

FI 500. oldal

Az előirányzat forrást biztosít a határon túli kultúra (színház, filmművészet, irodalom, képzőművészet, zene- és táncművészet, hivatásos néptáncegyüttesek, hagyományőrzés, népművészet, stb.) támogatására, különös tekintettel az összetartozás tudatát erősítő, a kapcsolatfelvételt, -építést, -ápolást szorgalmazó programokra; a szórvány magyar vidékek kulturális tevékenységének, a tevékenységi körükbe a szórványmentést prioritásként meghatározó szervezetek, és az egyházak szórványmentési tevékenységének kulturális vonatkozású programjainak kiemelt támogatására; a határon túli magyar közművelődési, közgyűjteményi intézményrendszer bővítésének, fenntartásának és működésének támogatására, tevékenységük koordinálására, illetve társadalmi szervezetek művészeti, irodalmi és közművelődési tárgyú rendezvényeinek támogatására.


A közművelődés Magyarország legnagyobb közhasznú feladatot végző kulturális intézményhálózata, melybe beletartoznak a művelődési házak, az ott folyó, minden korosztálynak szóló tevékenység, a humán erőforrás, az egész országot behálózó amatőr mozgalom. A hálózat szerves részét képezik azok a non-profit szervezetek, melyek erőforrásaikkal segítik a tevékenység működését kicsiben és nagyban.

A költségvetés négy nagy szervezet együttest nevesít a kulturális társadalmi szervezetek támogatása pontban.


FI 540. oldal

Kulturális társadalmi, civil szervezetek, szövetségek, egyesületek támogatása

 

Az előirányzat - közművelődést megillető rész-előirányzatából valósul meg 4 országos hatókörű népfőiskolai szövetség és a TIT működési költségeinek támogatása, továbbá magyar nyelv napjáról szóló országgyűlési feladatok végrehajtásában közreműködő két civil szervezet támogatása.

 

Az 1997. évi CXL. Tv. 91 § c) pontja kissé eltérő módon fogalmaz, mint azt a Fejezeti Indoklásokban található.

 

91. §  (1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell biztosítani

a)   a közművelődés országos feladatainak finanszírozását,

b)    

c)   a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak működési támogatását.

d)    

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter érdekeltségnövelő pályázatok útján gondoskodik az önkormányzati közművelődési feladatellátást szolgáló technikai, műszaki fejlesztésre.

 

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy egy szervezet működési támogatása és a szervezet működési költségeinek a kötelező támogatása között óriási különbség van. Ha azonban a Fejezeti Indoklás alapján fogják a törvényt módosítani, akkor ez majd egyfajta biztonságot fog jelenteni a népfőiskolák számára.

 

FI 541. oldal

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat támogatása a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91.§ (1) c) pontja alapján kötelezettség.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. § (1) c) pontja előírja a népfőiskolai mozgalmak működési költségeinek támogatási kötelezettségét. Ezeknek a szervezeteknek a közművelődési szerepvállalása az élethosszig tartó tanulás, ezen belül is az iskolai rendszeren kívüli nem-formális felnőttképzésre, informális tanulásra koncentrálódik. Jelentős szerepet látnak el a leghátrányosabb rétegekkel való foglalkozásban, képzésükben és a határon túli magyar kulturális szervezetekkel való együttműködésben. A támogatás lehetővé teszi az országos hatókörű népfőiskolák számára a létesítő okiratukban meghatározott alaptevékenységük ellátásához szükséges minimális működési feltételek biztosítását, valamint a szükséges tárgyi eszközök, berendezések beszerzését.

 

A magyar nyelv napjáról szóló 66/2011. (IX. 29.) OGY határozatában foglalt feladatok végrehajtása kiemelt feladat, melyet erős hazai és nemzetközi figyelem kísér. Az előirányzatból az anyanyelvi programunk megvalósításában fontos partnereink, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása valósul meg.

 

Nekem nagyon hiányoznak a nevek közül azok kulturális, országos hatókörű szakmai szervezetek, melyek Magyarország teljes amatőr mozgalmát lefedik, melyek kiegészítik a művelődési házakban folyó tevékenységet, melyek saját csatornáikon pluszforrásokat biztosítanak a szakmának, melyek a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában az év 365 napján részt vesznek.

 

 

MAGYAR BÁBJÁTÉKOS EGYESÜLET

Taglétszáma: 350 fő

Célja, feladata: Az amatőr bábjátékos mozgalom, ezen belül a gyermek bábjátékosok szakmai tevékenységének fejlesztése, képzések, találkozók, bemutató rendezvények szervezése.

 

MAGYAR DRÁMAPEDAGÓGIAI TÁRSASÁG

Taglétszáma: 1 008 fő

Célja, feladata: koordinálja, szervezi, irányítja a hazai gyermekszínjátszás és drámapedagógia ügyeit, fesztiválokat szervez, szakirodalmat és módszertani anyagot ad ki, ellátja a terület nemzetközi

 

MAGYAR KÓRUSOK ÉS ZENEKAROK SZÖVETSÉGE

Taglétszám: 123 780 fő

Célja, feladata: énekkari és zenei élet szakmai segítése, érdekvédelem, programok koordinálása, információátadás, szakmai programok, hangversenyek, fesztiválok, versenyek, továbbképzések szervezése.

 

MAGYAR NEMHIVATÁSOS KAMARAZENEKAROK ÉS SZIMFONIKUS ZENEKAROK SZÖVETSÉGE

 

MAGYAR SZÍN-JÁTÉKOS SZÖVETSÉG

Tagszervezetek összes létszáma: 40 000 fő

Célja, feladata: a magyar nyelvű színjátszás, a diákok, a szabad színházak, a drámapedagógusok, a bábosok és a versmondók hazai és határon túli szakmai ernyőszervezete, amelynek feladata közös érdekképviselet, nemzetközi fórumokon való képviselet, szakmai képzés és továbbképzés, rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése.

 

ORSZÁGOS DIÁKSZÍNJÁTSZÓ EGYESÜLET


MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETE

Taglétszám: 1 400 fő

Célja, feladata: A hazai és határon túli magyar versmondó kultúra ápolása. Vers és prózamondó

 

ORSZÁGOS KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSASÁG

Taglétszám: 392 fő

Célja, feladata: Kiállítások szervezése, szakmai képzés és továbbképzés, művészeti konferenciák rendezése.

 

MAGYAR FÜGGETLEN FILM ÉS VIDEO SZÖVETSÉG


MAFOSZ- MAGYAR FOTÓMŰVÉSZETI ALKOTÓCSOPORTOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

 

FOLKLÓR FESZTIVÁLOK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE

Tagegyesületek száma: 27 intézmény és szervezet

Célja, feladata: A magyarországi folklórfesztiválok tevékenységének koordinálása, nemzetközi fesztiválokon való részvétel delegálása.

 

MARTIN GYÖRGY NÉPTÁNCSZÖVETSÉG

Taglétszám: 10 000 fő

Célja, feladata: A néptánc mozgalom fejlődésének szakmai, művészeti, pedagógiai feltételeinek javítása, a művészeti tevékenység támogatása, az együttműködés, kapcsolattartás és az információáramlás elősegítése.

 

MUHARAY ELEMÉR NÉPMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG

Taglétszám: 41 500 fő

Célja, feladata: Hagyományőrző együttesek, közösségek, magánszemélyek összefogása, országos fórumok, továbbképzések szervezése, regionális bázisok kialakítása.

 

NÉPMŰVÉSZETI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE

Taglétszám: 2 850 fő

Célja, feladata: A tárgyalkotó népművészet minden műfajának bemutatkozása, továbbképzési lehetőségeinek megteremtése, fórumok, konferenciák, kiállítások szervezése, nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, lapkiadás.

 

"ÖRÖKSÉG" GYERMEK NÉPMŰVÉSZETI EGYESÜLET

Taglétszáma: 6 840 fő

Célja, feladata: A népi kultúra értékeinek megismertetése, megőrzése, ápolása, a gyermekek, gyermekközösségek képességeinek fejlesztése. Magyar és más nemzetiségű gyerekek közötti kapcsolat kiépítése, találkozók, tapasztalatcserék, táborok rendezése.

 

TÁNCHÁZ EGYESÜLET

Taglétszám: 998 fő

Célja, feladata: A táncház-mozgalom érdekkörébe tartozó rendezvények, műsorok, kiadványok, oktatási alkalmak megvalósításának kezdeményezése, továbbképző és adattároló bázisok kifejlesztése.

 

VASS LAJOS NÉPZENEI SZÖVETSÉG

Taglétszám: 6 500 fő

Célja, feladata: A népzene bármely ágával foglalkozó magánszemélyek, közösségek művészeti csoportok, hagyományőrzéssel foglalkozó intézmények egymás közötti kapcsolatának kiépítése, találkozók, szakmai konferenciák, továbbképzések szervezése.

A pénz azonban nagyon kevés, 2013-ra 115 mFt az előirányzat. Ebből sajnos a kiemelt 4 szervezetnek sem jut sok, és az utolsó helyre szorulnak majd a velünk szoros együttműködésben lévő szervezetek.

 

FI 541. oldal

Az előirányzat továbbá az országos hatókörű művészeti és kulturális örökségvédelmi társadalmi szervezetek működésének és programjainak támogatását is lehetővé teszi.

 

A Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) támogatása 450 mFt előirányzattal szerepel a dokumentumban. Szintén egy országos hatáskörű, a tagok által önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven működő, közszolgálati feladatokat ellátó társadalmi szervezet. Önálló jogi személy, mely saját alapszabállyal, képviselettel rendelkezik. 2009. márciusa óta kiemelten közhasznú szervezetként látja el sokoldalú, színes közművelődési tevékenységét az egész ország területén.

Céljuk a polgárok részére önszerveződési lehetőség biztosítása, művészeti alkotó közösségek támogatása, kultúraközvetítő és szolgáltató tevékenység folytatása, könyvtárak, művelődési intézmények működtetése, szakmai képviselete.

Ma Magyarországon 60 ilyen intézmény működik, melyek között találunk művelődési házakat, művelődési ház és könyvtárakat, művészeti együtteseket és könyvtárakat.

 

FI 541. oldal

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 91. § (1) c) pontja alapján a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) működési költségeinek támogatása a kultúráért felelős miniszter irányítása alatt álló minisztérium költségvetési fejezetében kerül megtervezésre.

A támogatás az országos hatókörű szervezet 60, más fenntartóval nem rendelkező közművelődési intézményének, könyvtárának, művészeti együttesének éves működését biztosítja. Az intézmények egy része egyedüliként lát el az adott településen közművelődési feladatokat, de önkormányzati fenntartóval nem rendelkeznek. A támogatás összegének belső megosztásáról, felhasználási arányairól a TEMI elnöksége dönt úgy, hogy az intézmények számára meghirdetett belső pályázatot a TEMI szakértői csoportja bírálja el, s tesz javaslatot a felosztásáról az elnökségnek.

 

A közművelődési intézmények fenntartói vegyes képet mutatnak az országban. Egy 2009. évi kutatás (Tatai-Dudás Katalin: A közkulturális intézményhálózat feltérképezése a 3 ezer fő alatti településeken - Szín - Közösségi Művelődés 14/4 - 2009. augusztus - A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti lektorátus folyóirata) adatai alapján a fenntartók között ott találjuk az egyházi fenntartású intézményeket is.

 

Fenntartó

%

Települési önkormányzat

88,6

Non-profit szervezet

4,2

Közös fenntartású

2,2

For-profit szervezet

1,4

Megyei önkormányzat

0,9

Egyház

0,5

Kisebbségi önkormányzat

0,4

Szakszervezet

0,0

Egyéb

1,3

Nincs adat

0,5

Összesen:

100

FI 555. oldal

Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása

 

Az előirányzat az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének feltételeiről szóló 1997. évi

CXXIV. törvény 7. § (1) bekezdése alapján az egyházi gyűjteményi feladatokat ellátó intézmények működési, gyarapítási feladatai támogatására, egyházi közgyűjteményekben dolgozó minősített kutatók illetménykiegészítésére, valamint az egyházi közművelődési intézmények működésére biztosít fedezetet. Az előirányzat felhasználására és az elszámolás módjára a minisztérium megállapodást köt a kedvezményezettekkel. A keretösszeg negyedéves bontásban kerül kiutalásra.

Az Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési javaslata 750,0 millió forint kiadási előirányzatot tartalmaz, amelyet 750,0 millió forint támogatás finanszíroz.


Ennyit találtam a közművelődés szó keresése kapcsán.

Igyekeztem némi magyarázatot keresni a kiegészítő dokumentumban, hogy érthetőbbé váljék a kollégák számára is, mit, és mire költ a magyar állam.

Hogy vannak benne számunkra hiányzó tételek?

Hogy nem értjük továbbra sem, miért nem kap kiemeltebb figyelmet az a szakterület, amely a legtöbb ember számára nyújt (némely esetben egyetlen) közösségi élményt a kistelepüléseken.


De kérek mindenkit, hogy gondolkodjon el!

Én vajon mindent megteszek a települési lakók formálásáért, vagy kiszolgálom az igényeket?

Alakítom az eseményeket, vagy csak végrehajtom a kéréseket?

Eléggé újító vagyok, vagy a biztos tutira megyek?

És biztos, hogy minden csak pénz kérdése?

Juhász Zsófia


 
Kapcsolódó anyagok:

Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk