SZAKMAI HÍREK

Sikeres volt a szakmai nap

2011. június 20., 21:08 | MMK | M. Z.

Intézményünk nagy sikerű közművelődési szakmai napot tartott 2011. június 16-án a Művészetek Háza színháztermében. A szakmai napon 64-en vettek részt Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye önkormányzatainak, közművelődési intézményeinek, közművelődési célú civil szervezeteinek képviseletében.


Hasznos volt a szakmai nap

A szakmai nap tematikájának összeállításakor az aktualitás és a pragmatikum vezetett bennünket, és a következő tárgykörökben hívtunk előadókat:

1) A szerzői jogdíjfizetés a településeken és a közművelődési intézményeknél

Előzetes elgondolásunk szerint a téma általános tájékoztatásán túl arra kértük az előadót, hogy a közművelődési intézmények rendezésében előforduló bemutatók, előadások, fesztiválok, találkozók, falunapok és egyéb hivatásos és amatőr közreműködők részvételével szervezett programok során felmerülő jogdíjfizetési kötelezettségekről is beszéljen, majd a tájékoztató után a résztvevők konkrét kérdéseire is válaszoljon.

Előadónk, Dr. Filák Mária, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Műsorengedélyeztetési Főosztályának vezetője ezt úgy oldotta meg, hogy előadásának egyes fejezetei után megállt, és az addig elhangzottakkal kapcsolatosan felmerült kérdésekre adott kimerítő válaszokat.

Előadásának elején a szerzői jogok védelmének történetéről, kialakulásának körülményeiről beszélt, röviden bemutatva az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogelődjeit és jelenét. Elmondta, hogy az Artisjus legitimátásának alapját azok az önkéntes jogkezelési megbízások jelentik, amelyeket az alkotóktól kaptak. Jelenleg 9300 magyar szerzőtől van megbízásuk, és 130 ország 88 jogkezelőjével állnak kapcsolatban, több millió alkotás szerzői jogainak védelmében.

A következőkben ismertette azokat a területeket, ahonnan az Artisjus bevételei keletkeznek, ezek a következők: élőzene, gépzene, rádió, televízió, hangfelvétel, online, üres hordozók. E területekkel kapcsolatosan beérkező szerzői jogdíjakat osztják vissza az alkotóknak. Beszélt előadónk a különböző jogdíjakról, így a nyilvános előadási jogdíj helyéről a jogdíjak között. Szólt a jogdíjmértékekről és a belső munkaszervezésről is.

Ismertette a jogdíjközlemények fajtáit: a megállapítást, az egyeztetést és a jóváhagyást. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy mindegyik esetben alapelv a különbségtétel nélküli alkalmazás, vagyis mindenki egyenlő elbírálás alá esik.

Előadásának következő részében a felhasználói kötelezettségekről beszélt, ezek a következők: bejelentési, adatszolgáltatási, műsorközlési és jogdíjfizetési kötelezettség. Felsorolta azokat az általános típusú rendezvényeket, amelyekből az Artisjus legtöbb bevétele származik: koncertek, bálok, diszkók, táncház, műsoros előadás (táncverseny, irodalmi est, amatőr előadások) ? divatbemutató, filmvetítések. Előadónk elmondta, hogy minden élőzenei előadásról adatszolgáltatási kötelezettség van, amit a www.koncertonline.artisjus.hu honlapon már online formában is meg lehet tenni.

Az előadóhoz intézett kérdések jórészt azokat a problémákat feszegették, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbször tesznek fel kérdéseket az Artisjusnak: Miért kell fizetni a népzenei előadások után? Kit terhel a bejelentési kötelezettség és a jogdíjfizetési kötelezettség, ha terembérleti szerződés keretében kerül sor az előadásra? Kell-e fizetni a kiállításokon elhangzó művészeti alkotásokért? Kell- e fizetni a zenés tanfolyamokon, foglalkozásokon elhangzó művekért? Mi a helyzet a filmvetítések esetében, és terheli-e kötelezettség a nyugdíjas klub rendezvényeit és a jótékonysági programokat? Előadónk türelemmel és nagyfokú szakismerettel válaszolt a számtalan kérdésre.


A résztvevők három megyéből érkeztek

A szakmai nap másik témája:

2) A 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

A második téma egy tragikus esemény (a West Balkánban történtek) miatt kiadott kormányrendelet ismertetése, az abból származó tennivalóink bemutatása lett volna terveink szerint. A témához a Belügyminisztérium Szabályozási Főosztályának munkatársát kértük fel, de nem vállalta a feladatot, ezért a Belügyminisztérium Sajtó főosztályának segítségét kértük, akik a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársát kérték fel, és ő tartott - élvezetes, részletes - előadást a tárgykörben. Csuba Bendegúz tűzoltó ezredes, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi Főosztályának vezetője, aki tűzvédelmi szakember, így elsősorban a rendelet ez irányú részeit tudta ismertetni.

Előadásában szólt a tragikus téli események óta végzett ellenőrzések eredményeiről, az ellenőrzések során tapasztalt, és jellemző hiányosságokról, amelyek a következők:

Ajtók nyitási iránya,
Vészkijáratok,
Biztonsági jelek,
Tűzvédelmi oktatás,
Időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat,
Tűzoltó készülékek elhelyezése,
Alaprajzok,
Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv,
Közműelzáró szerelvények jelölése.

A vizsgált szórakozóhelyeken, a bent tartózkodók életének védelme érdekében 25 esetben került sor szórakozóhely bezárásra.

Az eredmények ismertetése után felhívta a figyelmet azokra a jogszabályokra, amelyek a zenés, táncos rendezvények szervezésével kapcsolatban megváltoztak, ezek főleg tűzvédelmi szempontból fontosak. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 20. § (1) bekezdése egészült ki vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi a tevékenység. A 43. § (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.

Az előadó értelmezte a téma tárgyát képező kormányrendelet egyes pontjait, amelyek hatálya kiterjed az:

  • alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre,
  • tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen,
  • tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen,
  • vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak,
  • szabadtéri rendezvény, ahol a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.

Bár a fenti pontok értelmezése nem könnyű, a lényeg az, hogy tömegtartózkodásra szolgáló épület vagy helyiség meghatározás alatt a 300 főt meghaladó befogadóképességet kell érteni.

A rendelettel kapcsolatban kitért annak problémáira is, azzal, hogy rövid időn belül várható a rendelet módosítása. A problémák között az alábbiakat említette:

  • Nem szabálysértési hatóság a tűzoltóság,
  • "tömegtartózkodásra szolgáló építményben" fogalmat létszámtól függetlenül kellene érteni a szórakozóhelyekre,
  • Ide kellene venni a szálloda rendezvénytermeit is,
  • "zenés, táncos rendezvény" fogalmát egyértelműen tisztázni (mert pl. ide tartozik-e a komolyzenei rendezvény)
  • "befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése", ehhez OKF állásfoglalás szükséges,
  • "engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be"
  • Szabadtéri rendezvények kiürítése.

Még egy jogszabályi változást ajánlott az előadó a résztvevők figyelmébe:

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet

ÚJ:

  • 3. § kiegészült
    • i) kiürítés számítással vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás,
    • j) helyiséghasználat módja és felelőse

Módosítva:

  • 4. § (1) b) pont kulturális, sport, építményrészre, építményre,
  • 4. § (2) e) pont helyiségek megengedett maximális befogadóképesség

Az előadás után megfogalmazott kérdések jórészt a tűzvédelemmel kapcsolatban érkeztek, de volt a kormányrendelettel kapcsolatosan más témákat feszegető kérdés is, de ezekre előadónk nem tudott válaszolni, mert nem tartozik szakmai kompetenciájába, így a szakmai nap résztvevőivel abban maradtunk, hogy ősszel e tárgykörben még egy szakmai napot tartunk, amelyre olyan előadót hívunk, aki azokra válaszolni tud.








Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk