SZAKMAI HÍREK

A Magyar Népművelők Egyesületének Vándorgyűlése

2010. október 15., 21:00 | MMK | Juhász Zsófia

Szombathelyen rendezték meg a Magyar Népművelők XXVII. Vándorgyűlését október 12. és 14. között. Az évenként megszervezett háromnapos találkozóra 350 szakmabeli érkezett az ország különböző pontjairól.

Colonia Claudia Savariensium (CCS), a 2000 éves város immár másodszor adott helyet a vándorgyűlésnek. A szakmai előadások mellett a résztvevők több kirándulás közül választhattak, és végig gazdag programkínálat várta őket.

A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartott megnyitón - a Savaria Légió korhű bemutatóját követően - megkezdődött az ünnepi köszöntő.

Dr. Puskás Tivadar, Szombathely frissen megválasztott polgármestere a város értékeit sorolta, és többször elhangzott beszédében, hogy "Vas megye és a város együtt van."


Majthényi László

Majthényi László, a Vas megyei Közgyűlés alelnöke külön üdvözölte a határon túli, szomszédos megyéből érkezetteket. Egy mondást idézett a szakma képviselőihez, miszerint a népművelő olyan mint a liba; kicsit tud úszni, de nem úgy mint a hal, kicsit tud repülni, de nem úgy mint a sas, hangja is van, de nem olyan, mint az énekes madáré. Ezzel - a későbbi beszédekben is elhangzó hasonlattal célzott Majthényi László arra, hogy a népművelőnek naponta meg kell próbálni a lehetetlent.

A Magyar Népművelők Egyesületének elnöke, Sajó Attila beszéde elején ismertette, hogy évente 80 millió látogató használja a művelődési házakat, és ezzel a színházak látogatottsága sem tud vetekedni. Mindez azt jelenti, hogy az embereknek szüksége van a népművelőkre. Kiemelte a szakma helyi közösséget és a társadalmat szolgáló tevékenységét, ami mindig tudott a korral haladni, és erre büszkének kell lenni. A sokféle elnevezés ellenére Sajó Attila szerint a ?népművelő? kifejezés vállalható, hiszen az tükrözi leginkább a küldetésünket.

Joós Tamás, a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója, házigazdaként köszöntötte a vándorgyűlést, és beszédében ismertetette a művelődési házat, annak működését, tevékenységeit, valamint a vándorgyűlés programjait.

Szőcs Géza kulturális államtitkár és Réthelyi Miklós miniszter (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) üdvözletét tolmácsolta Dr. Révész Mária, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteri főtanácsadója. Véleménye szerint a szakmának szüksége volt és van az önállóságra, a politikai viszonyoktól függetlenül. Beszédében kiemelte a nagyszámú uniós pályázatok elkészítését, és reméli hogy a jövőben is hasonló mértékű lesz a közművelődési intézmények érdeklődése. Továbbá reméli a partnerséget a fenntartó önkormányzatok és az ellátó művelődési házak között.


MNE díjátadók

A köszöntő beszédeket követő szünetben közös fényképezésre került sor a vándorgyűlés résztvevőivel.

Szünet után a műsor a Magyar Népművelők Egyesületének díjátadásaival folytatódott. Saját közegünkből kitüntetést kapni a legnagyobb elismerésnek számít - hangzott el a bevezetőben.

"Önkormányzatok a közművelődésért" díjban részesült:

Kisgyőr Község Önkormányzata
Jászberény Város Önkormányzata
Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata
Vas Megye Önkormányzata
Ország Közepe Kistérségi Társulás (Dabas)


Gonda Emma

A Magyar Népművelők Egyesületének emlékplakettjét kapta:

Gonda Emma (Fejér Megyei Művelődési Központ művelődésszervező munkatársa)

Makra Borbála (Pest Megyei Közművelődési Intézet igazgatója)

Sándorfi Teréz (Budapesti Népművelők Egyesülete gazdasági munkatársa)

A kitüntetések kiosztásának végeztével egy másik teremben Lágler Péter antropológus tartott kortárs kisfilmbemutatót a MMIKL "A mi kis falunk" c. public art pályázataiból.

A Mi kis falunk című projekt céljául tűzte ki a public art művek kistelepüléseken történő megjelenését. A kötetlen műfajú, helyspecifikus, interaktív, az adott közösség életét vagy az egész társadalmat érintő problémákat tematizáló pályaművek egy-egy kistelepülésen a kortárs művészet eszközeinek segítségével kíséreltek meg közérdeklődésre számot tartó kérdéseket felvetni.

Kollégáinkkal többen megnéztük a kisfilmeket. Ez egy igazán okos, települési közösségfejlesztő, művészi projekt volt, ami még ennél is nagyobb nyilvánosságot kaphatna.

Reméljük, hogy lesz lehetőségünk ezeket a filmeket a Fejér Megyei Művelődési Központ Barátság Mozijának szervezésében a Fejér Megyei Önkormányzat Képviselő Testületének is bemutatni.

Jelenleg egy részletes bemutatást olvashatnak róla SZÍN - KÖZÖSSÉGI MŰVELŐDÉS
Országos közművelődési folyóirat 15/2 - 2010. számában.

A különböző kulturális programok a pohárköszöntő és egy kiadós vacsora után következtek:

  • A közművelődési szféra bálja (Frédi és zenekara) - aula
  • "Ballada éjjel irodalmi est" km.: Jordán Tamás - Joós Tamás - Bábszínház kamaraterem

  • "Keleti Pályaudvar" - Cseh Tamás-est km.: Romhányi András - Tóth Csaba - Bábszínház kamaraterem
  • Folk kocsma - magyar és moldvai táncház km.: Moldva Express Együttes, Zsivány Zenekar - 17-es terem
  • KultúrBár - km: Meggie és Peltzer Géza, sanzon est (kuplék, sanzonok, táncdalok) - 110-es terem
  • "Éjszakai Denevér Bár - (nemcsak) Játékterem" - az MMIK LOGO Ifjúsági Szolgálatának interaktív, játékos bemutatkozása.
  • "Lacibácsitól - Gyuszibácsi kocsmájáig" - beszélgetős, iszogatós kocsma (125-ös terem)
    Házigazda: Dr. Kiss Gyula Egyesület
    Km: Veszprém Városi Cigányzenekar

2010. október 13.


L. Simon László

A vándorgyűlés második napján "Szakmai beszélgetések és konzultáció" címen folytatódott a program. Meghívott előadók közül először L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tartott beszédet. Mondandójában többször utalt Klebesberg Kunóra és az ő példaértékű munkásságára. A művelődéspolitikus 1922-1931 között vallási és közoktatásügyi miniszter volt. A két háború közötti időszak a magyar kultúra virágkora volt L. Simon László szerint, és az akkori kultúrpolitika alapját kellene most is követni. Eszerint a közoktatást és az elitképzés rendbetételére van szükség, melyek közé ékelődik a közművelődés is. Az államnak kultúrállamnak kell lennie. Minél több forrásra lenne szükség a kultúrában és nagyobb hangsúly kell a vidékre. Fontosnak tarja L. Simon László a cigányság integrációját, amely munkában a jelenlevő népművelőkre is nagy szükség van. A jövőben új normatívrendszer megalkotására van szükség. Tisztázni kell, hogy mi az állam, az önkormányzat és az intézmény feladata, és az egymáshoz fűződő viszonyukat is. Mindent összegezve L. Simon László szerint az első feladat egy jó közművelődési törvény létrehozása, amihez javaslatot kér a szakmabeliektől. Második feladat a költségvetés rendbetétele, a normatíva helyreállítása, a normatíva összegének növelése. Harmadik feladat pedig a fenntartó feladatainak és jogkörének tisztázása.

L. Simon László sürgős és aktív közreműködésre hívta a népművelőket. Nem ötleteket vár a szakmától, hanem konkrét koncepciókat. Szerencsés lenne, ha még a költségvetési koncepció elkészítése előtt megerősödhetnének az intézmények. Ehhez ígérni nem tudott semmit, de a kormányzat világos szándéka el kell, hogy jusson a döntéshozókhoz, még mielőtt folytatnák a további átszervezéseket, intézmény átalakításokat.

L. Simon László beszéde világos, logikus és pozitív értelemben felkavaró volt. Kiváló szónok, akinek nem kellett papír ahhoz, hogy egy rövid kultúrpolitikai áttekintés után világos gondolatait és a politika szándékait kifejezésre juttassa.


dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton,
L. Simon László, Majthényi László

Az előadók sorát dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár folytatta, aki beszédében a történelem nagyjait idézte, és az általuk létrehozott fontos intézményeket. A közművelődés a reformkor óta járul hozzá a közösséghez - mondta. A kormány programja a vidéki emberek segítése a kultúrával. A közművelődés számára a forrás rendelkezésre áll, ennek nagy részét uniós pályázatok teszik ki. Feladatnak tarja a közművelődés közhasznúságának alá­tá­masz­tá­sát, valamint a szakfelügyeleti rendszer és a Közkincs felülvizsgálatát.

A hallgatóság furcsállta, hogy helyettes államtitkár úr egy több oldalas szöveget olvasott fel. Ebben azonban bizonyossá vált, hogy a jelenlegi kétharmados többségű parlamenti vezető párt eltökélt szándéka, hogy a megyei intézményeket megerősítse.

A jelenlevők közül többen nem értették, hogy az elnök úr és az államtitkár-helyettes úr miért nyilatkozott negatívan a Közkincs Programról, hiszen a szakmában egyértelműen világossá vált, hogy a kistérségi kerekasztalok együttműködései vitathatatlan erőlelépést jelentettek a vidéki, kistelepülési kulturális rendezvények, pályázati együttműködéseinek terén.

A Nemzeti Kulturális Alap stabil működésében egyetértett mindkét előadó, és L. Simon László javasolta, hogy a pornópiacot meg kell adóztatni, valamint hogy a lottóból befolyó bevételt meg kell őrizni, mert mindez az NKA-t gyarapítja.

Az előadás után következtek a szakmai kirándulások, az alábbi helyszínek közül választhattak a jelentkezők:

I. VASFÜGGÖNY TÚRA A PINKA-SZURDOKBA

Történelmi gyalogtúra az egykoron elzárt Pinka-szurdokban.
A gyalogtúra útvonala: Felsőcsatár- Felsőcsatár, Vasfüggöny Múzeum - Pinka-szurdok - Bozsok


Őrisziget, Szent László-templom

II. A SASOK BIRODALMA

Városnéző túra az ókori Savaria városában.

Útvonal: Romkert, Isis Szentély, Savaria Múzeum kőtára, Történelmi Emlékpark - a római legio tábora

III. HÉTRÉTORSZÁG

Szakmai kirándulás az Őrségbe.

Útvonal: Őrségi Alapítvány "Hétrétország", Szalafő, Pityerszer, Velemér, Magyarföld, Szentgyörgyvölgy

IV. BURGENLANDI KIRÁNDULÁS

Szakmai kirándulás.

Útvonal: Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Felsőőr, Burgenlandi Református templom és kultúrterem, Őrisziget, Alsóőr Tájház


Őrisziget, Evangélikus templom

A Fejér Megyei Művelődési Központ kollégái az őrvidéki szakmai kirándulást választották. Érdekes, hogy az itt élő magyar lakosok egyesülete "önhibájukon kívül" került a peremrészre. Róluk lényegesen kevesebbet tudunk. Ausztriában élnek, és ezért azt gondolhatjuk, hogy nekik nincsenek is gondjaik. Pedig naponta megélik a magyar nyelv használatának a hiányát. Szomorú tapasztalataik vannak arról, hogy mennyire nem beszélik a gyerekek a nyelvet. Hogy a vegyes házasságokban a magyar háttérbe szorul.

Végiglátogattuk azokat a közösségi tereket, melyeket honfitársaink használhatnak kulturális és egyéb közösségi programjaik lebonyolításához. Az egyesület tagjaival közösen néztük meg a helyi magyar táncegyüttes folklór programját. Óvodás és iskolás korú gyermekek hagyományápoló műsoraiban láttunk és hallhattunk helyi gyűjtésű gyermekdalokat és gyermekjátékokat, valamint őrvidéki népdalokat és csárdás dallamokat. A kirándulók megcsodálhatták az Alsóőri Tájház gyűjteményét, amely teljes egészében rálátást nyújt a helyi népszokások, a kézműves kultúra és az iparos kultúra mindennapjaira.

A szakmai kirándulásokat búcsúest követte.


Szabó Ernő tájház-vezető


Mesmer Ottó evangélikus lelkész


Gúthy László lelkész


Liszt Eveline

2010. október 14.

A vándorgyűlés záró napján kerekasztal beszélgetés következett a partnerszervezetek részvételével:

  • Általános Művelődési Központ Országos Szövetsége,
  • Kulturális Központok országos Szövetsége (KKOSZ),
  • Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ),
  • Magyar Népművelők Egyesülete (MNE),
  • Megyei és Regionális Kulturális Szerveződések Országos Szövetsége (MIOSZ),
  • Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI).

A Magyar Népművelők Egyesülete (MNE), a Kulturális Központok Országos Szövetsége (KKOSZ), Megyei és Regionális Intézmények Országos Szövetsége (MIOSZ), a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete(KKDSZ), az Általános Művelődési Központok Országos Szövetsége, valamint a Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI) "Legyen a kultúra is stratégiai ágazat" címmel egy három pontos, határozott megfogalmazásokat tartalmazó nyilatkozatot tárt a jelenlévők elé.

A nyilatkozatot a levél megfogalmazói vitára bocsátották. Néhányan nehezményezték, hogy ez miért nem a levél elküldése előtt történt. A szervezetek vezetői az idő rövidségére hivatkoztak.

A legtöbb hozzászólás a jelenleg hatályos CXL. Tv. egybentartása, vagy a közművelődés leválasztása mellett illetve ellen érkezett. Inkább az idősebb korosztály irányította a beszélgetést, sajnos több esetben csak a saját érdemeikkel voltak elfoglalva, amit persze senki sem vitat, ám ettől a beszélgetés kissé partalanná vált.

Egyesek elragadtatták magukat és szerepzavarba kerültek, hiszen, most nem az összefogást kell sürgetni, és nem buzdító jelszavakra van szükség, hiszen az az utóbbi időben nem sokat vitte előre az ügyet. Amire szükségünk van, az a konstruktivitás. Gyorsan kell reagálnunk arra a helyzetre, hogy az önkormányzatoknak nincs pénzük saját magukra sem, a művelődési házakra pedig egyáltalán. Lépnünk kell, hogy előbb bizonyítsuk az intézményrendszer fontosságát (amit egyébként nem kellene), mielőtt az önkormányzatok a pénztelenségi pánikrohamukban újabb intézményeket zárnának be, vagy szerveznek át.

A szakszervezet egyben tartaná a törvényt. Véleményük szerint jó, hogy fővonalakban, egységben együttrendezi a szakterületeket. A törvény közművelődési feladatrendszere jól értelmezhető. Gyenge pontja inkább az ellenőrizhetőség és a számonkérés hiánya.

A KKOSZ új, önálló törvény megfontolását kezdeményezi, mely szövegezéséből sok mindent átvenne a régiből. A jelenlegi törvény túl elnagyolt, és a mi szakmánk túl flexibilis ahhoz, hogy ily módon legyen szabályozva. Képviselőjük jelezte, hogy a városi intézmények szövetsége hamarosan megteszi majd a javaslatát.

Az ÁMK-k Szövetsége felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályok nem is merik az intézményi egység fogalmát, és arra, hogy az ő intézménytípusuk a közoktatási törvényben szabályozott.

A TEMI szerint nem kellene szétszedni szakterületekre a törvényt. Ismertette, hogy mára jelentősen lecsökkentek az intézményeik száma. A volt szakszervezeti intézményrendszer 1990 óta működik egyesületi vagy alapítványi formában. Magyarország költségvetésében külön fejezetben szerepelnek, ennek ellenére minimális a támogatottságuk, helyi önkormányzati szinten pedig elkeserítő pénzügyi dotációs tapasztalataik vannak.

A személyes hozzászólók között volt, aki demagóg buzdító szavakkal próbálta felpezsdíteni a jelenlévőket, de a közhelyekkel tűzdelt előadása nem ért célt, inkább csak bosszantó volt, mert ezek a megnyilvánulások eddig csak tétlenséget eredményeztek, itt pedig az időt rabolták az értelmes hozzászólók elől.

Mások azt kifogásolták, hogy az elkészült nyilatkozatban miért került összegszerűen bele a közművelődési normatíva javasolt összege.

A fiatalabb korosztály képviseletében felszólaló az önálló törvényt sürgette. Példának a színházi törvényt hozta fel, ahol az önálló törvény megszületésével pénz áramlott az ágazatba. Nehezményezte, hogy a szakmai érdekvédelmi szervezetek és a minisztérium háttérintézménye nem elég markánsan lépett a képzések szervezése kapcsán, és így fordulhatott elő, hogy a közművelődési szakemberek számára már a szakterületen kívül is folyik szakemberképzés. A minőségi garancia pedig kérdésessé válhat.

A rendezvény az MNE közgyűlésével zárult.

Jómagam és a Fejér megyei résztvevők nevében szívből és őszintén gratulálok a szervezőknek.

Az egyik legjobban szervezett Vándorgyűlés vendégei lehettünk. Köszönjük!

A cikk megírásában segített Pisch Anikó külsős kollégánk

Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk