KIÁLLÍTÁSOK

Színek világában

2013. február 07., 23:30 | MMK |

Színek, fények, árnyékok; falusi és városi utcák, házak, életképek: Szünderné Havasi Erzsébet alkotásaiból nyílt tárlat a Művészetek Házában. A március 3-ig látogatható tárlatot Román Károly tanár, irodalmár ajánlotta a közönség figyelmébe.


Harmonikamuzsikával
nyílt meg a tárlat

Szünderné Havasi Erzsébet roppant népszerű, keresett és többszörösen díjazott festőművész. Tájképei, csendéletei, életből ellesett pillanatai előtt hosszan el lehet nézelődni: bátran bánik fényekkel, árnyékokkal, és képein olyan színeket is alkalmaz, amelyeket a valóságban nem is láthatunk, csak sejthetünk, vagy elképzelünk. Festményei mintegy megmozdulnak: nem csak a fényekkel és színekkel bánik bátran, hanem a perspektívával is, így könnyen odaképzelhetjük magunkat a megfestett helyszínekre. A szemlélődés során új és új, érdekes részleteket lehet felfedezni a képeken, amelyek zömmel vidéki témájúak. A témaválasztás nem véletlen: egy kis Tolna megyei faluból érkezett Székesfehérvárra 1961-ben. Festészettel autodidaktaként, 1987 óta foglalkozik. Kezdetben Ballagó Imre festőművész útmutatása alapján bontogatta szárnyait, majd ezt követően különböző szakkörökben, alkotótáborokban, a Derkovits-kör tagjaként leste el a festészet csínját-bínját. Számos egyéni és csoportos kiállításon  vett részt, több megyei és országos kiállításra is eljutottak alkotásai.

Pálfalvi András, az MMK címzetes igazgatójának köszöntője és Szünder Lőrinc harmonikajátéka után Román Károly irodalomtörténész a következő gondolatokkal nyitotta meg a tárlatot:
 

Hölgyeim és Uraim!
Kedves hallgatóim!

Amikor tegnapelőtt délután beléptem ebbe a terembe, a képek még a padlón ácsorogtak, igaz, már a kiállítási sorrendben sorakoztak egymás mellett. De azért körbejártam a termet, hogy valamilyen összbenyomást mégis szerezzek róluk. Ekkor jutott eszembe, hogy milyen találó, kifejező ennek a tárlatnak, Szünderné Havasi Erzsébet kiállításának a címe. A "Színek világában" - olvashatjuk a meghívón, és valóban erről van szó.

Aki ide belép, az valóban a színek különös világába érkezik, és tűnődhez azon, hogy a festő egy-egy színfajtán belül is mennyi árnyalatot képes megfesteni. Még arra is gondolhat, hogy ezeknek az árnyalatoknak a forrása nem a külső valóság, hanem a festő belső világa, habitusa elsősorban, azért ilyen álomszerűek.

Meglepett az is, hogy Szünderné Havasi Erzsébet, aki a festést autodidaktaként kezdte, a különböző szabadiskolákban, alkotótáborokban milyen magas fokon sajátította el a festői mesterséget. És ez is fontos, a mesterségbeli fogások ismerete, noha tudjuk, hogy az igazi kép, az eleven festmény nem ebből, nem a mesterségbeli ismeretekből, hanem a tehetségből származik. Aki csupán lefesti a látványt, az egyszerű másolatot készít, aki pedig megfesti, az képet alkot. Szünderné Havasi Erzsébet képei azért élnek, azért elevenek, mert számára a látvány csupán ihletforrás, késztetés arra, hogy segítségével a saját belső világát, gondolatait, érzelmeit, vízióit ábrázolja.

Hadd említsek ennek igazolására itt néhány példát. Ott van a falon egymás mellett három kép, három portrészerű alkotás: a Tárgyak és emberek, a Múló idő, és az Egy asszony kincsei. Nem kell különösebb magyarázatot fűzni hozzá, hogy fölismerjük, ezek belső képek, és a képeken, és a képeken ábrázolt alakok már csak a festő emlékeiben élnek. Onnan, tehát a múltból lépnek elénk, ezért sejtelmesek, álomszerűek, szürreálisak, noha a festő nagyon is határozott kontúrokkal kelti életre, ábrázolja őket. Különösen érdekes az Egy asszony kincsei idős nőalakja. Kincseit a cserépedényeket a kötényében tartja, de emlékezik is, mégpedig saját fiatalságára, arra finom sejtelmességbe burkolózott lányra, aki mögötte tűnik föl a kompozícióban. Ez is az ő kincse, az emlékében őrzött fiatalsága. Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy annak a képnek a megfogalmazása festői bravúrnak számít.

De érdemes figyelni a Száradó ruhák című képekre is. Ebből kettőt láthat itt a tárlat közönsége. A mosó, teregető asszony mind a kettőről hiányzik, a száradó ruhák tisztasága, fehérsége mégis azt jelenti: ahol szenny, ahol mocsok van, azt meg kell mosni, meg kell tisztítani, és erre az ember képes.

A Városi séta, a Séta és a két Városom című képek is különös esztétikai sűrítménynek számítanak. A meghittség, az otthonossága illúzióját keltik a nézőkben. Úgy tűnik, mintha a sétáló alakok nem csak lakói, hanem eleven részesei is lennének a város életének. És ez a jelentéskör igazán fontos, mert mindnyájan tudjuk, hogy egy élő, eleven város nem csupán utcák, terek, házak rendszere, hanem lakóinak erkölcsi közössége is. Ha az utóbbi hiányzik, a város csak van, de nem igazán élő szerkezet.

Falusi ihletésű képei szintén ebből a teljesebb szemléletből születtek. Ember, táj és az ember által teremtett környezet egységét fogalmazza meg bennük.

Kimondottan tájképnek nevezhető alkotásai közül most csak egyre utalok, arra, amelyiknek címe a Falusi táj. Meglepő, hogy ezzel az egyszerű címmel egy nagyon is pompás tájképet jelölt meg, olyat, amelynek finom tagoltságával, dimbes-dombos hullámzásával a kép színárnyalatai teljes harmóniában vannak.

Említhetnék még képeket, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy megállapítsuk, Szünderné Havasi Erzsébet érzi és tudja, hogy a festészet eredeti és bevallott célja elsősorban a megörökítés, az idő megállításának varázslata és a néző elbűvölése volt. Képei esztétikai mércével mérve is megfelelnek ezeknek a követelményeknek, hiszen mindent magán átszűrve közvetít, és midig arra törekszik, hogy ne csak a valódit, hanem a valódival együtt az igazat fejezze ki. És úgy alkot, mintha ismerné az angol költő, Keats és Marsilio Ficino, az olasz reneszánsz egyik meghatározó filozófusának a nézeteit. Keats az Óda egy görög vázához című versében például azt írta, hogy "A szép igaz s az Igaz:szép", Ficino szerint pedig a szépség a tökéletesség szimbóluma,  az isteneknek az érzéki világban való tükröződése, az igazság aspektusa.

Az ember tehát, aki képes a világból szépséget elővarázsolni, isteni szikrával rendelkezik. Mi pedig ezt nevezzük tehetségnek. És a képeit látva biztonsággal állíthatjuk, hogy az itt kiállító festő, Szünderné Havasi Erzsébet ennek a szikrának birtokosa. Képes megtalálni azt a festészeti beszédmódot, amivel a szépet és az igazat szolgálhatja. Soha nem marad a valóság, a natúra felszínén, hanem elvonásaival, absztrakcióival mindig mélyebbre hatol, de csak addig, amíg formavilágával hitelesíteni tudja a saját gondolatait, érzelmeit, saját vízióit. És ez a határ igen-igen fontos, mert igaz az, hogy minden művészet absztrakció, de soha nem lehet teljesen absztrakt. Ha mégis eljut idáig, önmagát semmisíti meg, üres játszadozássá, affektációvá silányul. Ez a magyarázata annak, a miről Sobor Antal beszél az egyik naplójegyzetében: "manapság kétféle giccs van, a proli giccs, és az úri giccs. Az egyik a plázákban létezik, a másik a galériákban."

Most veszem észre, hogy illetlenül és feleslegesen túl sokat beszéltem. Feleslegesen elsősorban, noha tudom, amiről Arthur Koestler is beszél a Teremtés című könyvében: "A vizuális tapasztalatból született alkotásokat nem lehet verbális állításokban megfogalmazni. Ha mégis megtesszük, erősen redukáljuk, torzítjuk a szavak, a klisék vagy a pszichológiai zagyvaságokba fullasztjuk őket." Lehet tiltakozni a megállapítás ellen, de cáfolni nemigen lehet, mivel kétségtelen tény, hogy a képek önmagukért és önmagukról beszélnek, s egyebet mondani róluk, mint amit mondanak, a legreménytelenebb vállalkozás. Mégis mindég beszélni kell, mert a kiállítást meg kell nyitni. Ettől lesz valóságos és legális a tárlat. Ha a megnyitóbeszéd elmarad, a tárlat olyan lesz, mintha nem is létezne, noha van.

Én most azt cselekszem, hogy gyorsan elhallgatok, és a hallgatásommal nyitom meg a kiállítást, Szünderné Havasi Erzsébet tárlatát.

Mindnyájuknak jó és tartalmas szórakozást kívánok.












Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk