HÍREK

Búcsú a tóparttól

2014. november 06., 23:01 | MMK, fehervar.net | Fotó: Végh Zoltán, Göbölyös Imre

Tóthné Szabó Magdolna képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Művészetek Háza kiállítótermében. A november 23-ig megtekinthető tárlatot Pálfalvi András, a Fejér Megyei Művelődési Központ címzetes igazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe, közreműködött Kóródi György zongorán.

"Építészmérnökként a biztos, határozott szerkezetet, festőként a kifejező színeket, grafikusként a lendületes vonalakat kedvelem. Ezek esszenciája ez a kiállítás. Külső- és belső élményeimet tárom fel önöknek" - vallja az alkotó, akinek tárlatát Pálfalvi András a következő gondolatokkal nyitotta meg:


"Te maradj Szabó Magda!"
  Ez volt egyik mesterének, Sáska Tíbornak tanácsa mostani kiállítónk számára egyik alkotótáboruk alkalmával Tőserdőn, és ez a tanács, amely jó szemű és tiszta lelkű pedagógus mesterre vall, arról szól, hogy ugyan lehet és kell technikát tanulni, elsajátítani az alkotás számtalan praktikáját, de a tehetséget csak belülről lehet kibontakoztatni, gondozni és megőrizni. És, hogy mennyire fontos a személyiség megtartása, a festő mindig csak önmaga legyen, még tanítóját se utánozza! Mert jaj, az epigonoknak!

Az, hogy ez a belső világ, ez a magunkban maradás mennyire gazdag, színes és sokrétű lehet, itt ezen a kiállításon a szemünk elé tárulhat.

Sok kiváló, nem hivatásos alkotóval találkozhattunk az elmúlt években, évtizedekben ezek között a falak között is, akik életüknek már érett szakaszában, szinte váratlanul, különösebb előzmények nélkül leltek magukra a képzőművészetben, és okoztak önmaguknak és mások számára is örömöt, felismeréseket.

Tóthné Szabó Magdolna útja, bár ilyen hatalmas elánnal ő is csak az elmúlt másfél évtizedben kezdett festeni, nem ilyen váratlan, inkább igazi búvópatak-szerű művészsors. Tehetsége korán jelentkezett és egyenes volt az útja a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, ami igencsak rangos iskola volt akkoriban - és az máig is, hiszen erről vall mostani "Kisképző" beceneve. Itt tanult, Visky Balázs László festőművész-tanár keze alatt. Osztály- és évfolyamtársai között számos, később szép karriert, jelentős életpályát befutott kiválóságot találunk, például az ezerarcú Rubik Ernőt, a világhírű kocka megalkotóját, vagy Póka Eszter operaénekest. Úgy tűnt, innen, ebből az inspiráló környezetből egyenes út vezet a Képzőművészeti Főiskolára, de Magdolna kiváló volt a reálismeretek terén is, és amikor dönteni kellett, a Képző helyett mást választott. Nem kevésbé alkotó pályát, de olyan pályát, ami a képzőművészetek társa volt a történelemben mindig, az emberi kultúra megteremtése során. A Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett építészmérnöknek és ott is szerezte diplomáját.

Tervező építészmérnök lett, majd városrendező szakmérnöki, később közgazdasági egyetemi fővállalkozói diplomát szerzett.  Olyan pályát választott tehát, ahol kamatoztathatta rajztudását, kreatív gondolkodását, esztétikai normáit, bár sokkal kötöttebb keretek között, mint a festészetben.

Tervezőként főleg előregyártott acélszerkezetekkel, fa szerkezeti rend-szereken alapuló, ún. Fachwerk-rendszerű lakóházszerkezetekkel foglalkozott, nagy hivatástudattal.

2000-ben Gárdonyba költöztek és ekkor kezdett igazán festeni és rajzolni, visszanyúlva már éretten az ifjúkori ideálokhoz.

A művészi alkotás lehetősége szinte felszabadította a mérnöki munka megkerülhetetlen kötöttségei alól. Szenvedélyes lendülettel vetette bele magát a festészetbe, az egykor elhagyott másik hivatásba.

2001-ben a Gárdonyi Galériában rendezte meg első egyéni kiállítását, amit további 13 követett, és ez a mai kiállítás, itt a Művészetek Házában a tizennegyedik a sorban.

Ennek a kiállításnak az "Elmegyek" címet adta Magdolna, egy búcsúszót, pedig ezt itt a közelben, Gárdonyban töltött szűk másfél évtizedet még olyan sok minden követhetné.

Mert Szabó Magdolna nem magányos művész, aki önnön identitásán őrködik, hanem elkötelezett közösségi lélek is, aki egy szárny-bontogató gárdonyi közös tárlat után, 2002-ben megszervezte a Velencei-tavi Művészetbarátok Körét, melynek elnökévé választották. A Kör azóta is töretlenül, már 12 éve sikeresen működik. Vezetésével több, mint harminc közös kiállítást rendeztek, és egyéni kiállításokat szerveztek az arra érett helyi alkotóknak. Szakkört hoztak létre a folyamatos képzés segítésére és művésztáborokat szerveztek a közös alkotás, tanulás és a bemutatkozás öröméért. Óriásképet festettek gyerekekkel közösen, bevonva őket az alkotás örömébe és részt vettek a velencei-tavi nyári festőversenyeken. Hamar a városi kulturális-művészeti élet meghatározó szereplőivé váltak, a helyi rendezvények, fesztiválok elmaradhatatlan, színes résztvevőivé.

Nem maradt el az elismerés sem, Szabó Magdolna 2009-ben Gárdony várostól "Művelődésügyért" kitüntetést kapott.

Magdolna ezt a szűk másfél évtizedet élete Aranykorának tartja.

Az alkotás öröme, az emberi, baráti kapcsolatok gazdagodása, az emlékek teljesedése miatt.  Ettől búcsúzik most ezzel a kiállítással, mert családi élete most ezt kéri tőle.

Erről az Aranykorról szólnak az itt kiállított képek, jobbára az utóbbi két év termései, melyeket a Velencei-tó partján, művésztelepeken, stúdió-foglakozásokon és az otthoni műteremben alkotott.

Szabó Magdolna sokoldalú művész, akinek kiváló rajzi tudásról tanúskodó munkáit erőteljes dinamizmus jellemzi. Sokoldalú érdeklődéséről, komoly technikai felkészültségéről bizonyít ez a mai tárlat is, bár csak ízelítő lehet egy igen gazdag életműből.

 

1.

Magdolna expresszív realizmusnak nevezi az itt, a főfalon kiállított képeit. Igazi tájjellegű képek ezek, a Velencei-tó, Sukoró, a környező táj szeretetéről beszélnek a maguk nyelvén. A vízpart nyugalma, a kikötött csónakok, hajók, a vízparti kisházak olyan hangulatokat ragadtak meg, amelyeket szeretnénk örökre megőrizni. De nem csak lelkünkben, magunknak, hanem az utánunk következőknek is.

A víz örök, az illata is örök, de magunk és alkotásaink múlandóak vagyunk. Tárgyaink, eszközeink, házunk velünk öregszenek, mint a sukorói Somogyvári Mari háza, kemencéje. És maga Somogyvári Mari, vagy csak egy másik öreganyó az Öregség diadala című képen. A paraszt-barokk gádor mellett üldögélő öreg parasztasszony fáradsága egy egész, végigdolgozott élet, ma már talán fel sem fogható mélységeibe ránt magával, de nem a sajnálkozás, vagy a szánalom érzésével, hanem a sorsszerűség belenyugvásával. Ez az öregség diadala.

A Somogyfajszi parókia és az ottani, párás sejtelembe burkolódzó Huba-híd csendet, nyugalmat, harmóniát sugároz. Vágyainkat a rohanó időben. Az Egri utca egymással szinte sikátorszerű közelségben álló, színes kapuk díszítette, ölelkező falai a háztetők tört síkjaihoz vezetik a pillantást, és onnan már csak mozdulat az ég.  

 

2.

A nonfiguratív képek falán látható képek talán nem is olyan nonfiguratívak. Ha keressük, megtaláljuk, és könnyen felfedezhetjük bennük, rajtuk a realitás, a valóság nyomait. A vizuális lehetőségek határáig letisztított formák ezek, amelyeken átlüktet a táj, a vidék ritmusa. Érezhetjük az ember és a természet szerves kapcsolatát, és rácsodálkozásunkat erre a másik valóságra.

 

3.

A kiállítás egyik emblematikus képe az "Ősz", de ez a kép korábban az Elmegyek címet viselte, mint maga a kiállítás. Magdolna Hévízi emléke ez a kép, amelyen klasszicista melankóliával ragadja meg az örök Őszt, aranyló színekkel tompítva az elmúlás fájdalmát. Ez a kép maga a búcsúzás.

Párja, vagy inkább pandantja a Bibe című akril, amelyen egy óriásira nagyított virág tárja magát szinte szemérmetlenül elénk. A virág az új élet kezdete, és vajon így látják-e a méhek csábítójukat? Ilyen lenne a méhek világa? Utazás ez a kép a nagyságrendek különös világába.

 

4.

A másik terem falán található két nagyméretű szénrajz portré, szakköri stúdiumként készült 1960-ban. Visszarepítve bennünket a múltba, bizonyítják Szabó Magdolna korán jelentkező tehetségét.

Talányos kép a mellettük lévő falon a "Felszállott a páva" című pasztell, amelyen az önmagában is sokértelmű óriási madár alatt a agárdi fürdő épületét láthatjuk. Gondolkodhatunk igazi jelentésén.

 

5.

A három nagy színes akt bizonyítja, hogy Szabó Magdolna mestere az anatómiának is. Modelljeit nehezen megrajzolható pózba rendezi és a csak látszólag egyszerű feladatot olyan könnyed eleganciával oldja meg, úgy, hogy a női szépség apoteózisát érezzük bennük.

Ez a könnyed elegancia jellemző a többi alkotására is.

 

Diófa-, cseresznye- és orgonapác képei grafikai remekek. De látásukkor ne gondoljuk azt, hogy az építésznek úgyis természetes értéke a rajztudás, mert ezek a képek sokkal többek a szakmai szükségleteknél.

 

Utcaképein leheletkönnyedséggel felrakott vonalakból, a fák közül kibontakozó épület-kontúr egy egész utcasor, vagy a város, az öreg Szentendre hangulatát idézi fel a nézőben, ahova olyan jó lenne legalább még egyszer eljutnunk. Csábító és gyönyörködtető képek ezek anélkül, hogy egyszerű látványképek lennének.

Ugyanezzel a könnyedséggel hozza elénk a tőserdei vásárban nézelődőket, az emberi alakokat, vagy a kuporgó fiúcskát, meg Mimi és Csoki kutya derűs, nyugalmat sugárzó jelenetét.

De nem csak a derűre fogékony festő Magdolna. Az esendőséget, a kiszolgáltatottságot is ilyen egyszerűen, minden dagályos pátosz nélkül, mégis teljes empátiával tárja elénk a Terror című képével.

 

Niké szimbolikus alakja többször is megjelenik a kis grafikákon. Mint a Győzelem és a Szabadság megszemélyesítője, városvédő Athéné örök kísérője nem is maradhatna ki egy városrendező repertoárjából. Ott van csodaként a panelek között, a lakótelepen, várva-sugallva, hogy eluniformizálódó városaink egyszer majd emberibb arculatot kapnak.

És arról is üzen, hogy alkotónk a mindennapi munka kötelezettségei után a művészi alkotásban meglelte a maga szabadságát, és győzelmét.

 

Még sok boldog alkotó évet kívánok Tóthné Szabó Magdolnának!

 

Pálfalvi András
címzetes igazgató






































Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk