HÍREK

Virtuális műhelylátogatás a Fehérvári Szövőműhelyben

2014. augusztus 26., 17:15 | MMK |

2014. július 25-27. között rendezték Hevesen a VIII. Nemzetközi Szőttes Konferenciát és XX. Országos Szőttespályázat és Kiállítást. Megyénkből nyolcan vettek részt a konferencián, ahol előadások hangzottak el a népi hagyományok továbbéléséről. A konferencia szakmai témája volt, hogyan felelnek meg a hagyományokból kiinduló alkotások a mai kor igényeinek, a mai divatirányzatoknak.

Hagyományőrző, alkotó csoportok bemutatkozására is lehetőség volt. Nagy sikerrel mutatta be július 26-án a konferencia második napján a Virtuális műhelylátogatás a Fehérvári Szövőműhelyben című előadáson a Fehérvári Szövőkör munkáját dr. Gulyás Antalné szövő népi iparművész, takácsoktató, a szövőkör vezetője.

 

Dr. Gulyás Antalné szövő, népi iparművész VIII. Nemzetközi Szőttes Konferencián elhangzott szakmai előadása:

 

Virtuális műhelylátogatás a Fehérvári Szövőkörben

Először tekintsünk be a Rác utcai Skanzenbe, a szövőkör műhelyébe

1.      Székesfehérvár, az egykori Alba Regia, az ezeréves koronázó város büszkén vallhatja magát az ország egyik leglátogatottabb megyeszékhelyének. Félúton Budapest és a Balaton között szívesen látogatják a régi macskaköves belvárosi utcákat, az egykori várfal maradványaival határolt középkori látványosságokat:

- Romkert
- Püspöki Palota
- Bazilika épületét.

A 80-as évek végén azonban friss színfolt jelent meg Fehérvár életében, kívül a történelmi városmagon, a tízemeletes panelházak tövében.


A Rác utcai skanzen


A Belváros határától nyugatra tízperces séta után rábukkanhatunk a nemrég felújított barokk kori Rác templomra. A látvány kissé bizarr, hiszen az egykoron már messziről tájékozódási támpontot jelentő templomtorony nem ér magasabbra, mint akármelyik szemközti hetedik emeleti konyhaablak. A templom körül guggoló, tucatnál nem több házacskán a nádfedelek és cseréptetők már a harmadik emeleti ablakból nézve is térképszerű látványt nyújtanak, amint sorakoznak a Rác utca két oldalán.

A ragyogó fehér meszelt falak, gondozott, füves, virágos udvarok, és az ívelt tetejű magas deszkakerítések csak a mai látogatónak jelentenek hangulati különbséget, ezek a házak évszázadokon keresztül családok otthonát jelentették.

Ez a városrész a Palotaváros nevet kapta. Nem a Királyi Palota romjai miatt, hanem a mellette elhaladó, Várpalotára vezető főút miatt.

A középkori Fehérvárt a "négy sziget városa"-ként emlegették. A város valójában a hatalmas mocsárból kiemelkedő szigetekre épült. Ez volt a legnagyobb "Sziget", a neve is ez volt, majd Rác város, ma pedig Palotaváros.

A Palotaváros társadalmának széles alapját a parasztság képezte, de ez a városrész a messze földön híres kézművesek, iparosok: csizmadiák, cipészek, kalaposok, kékfestők, kötelesek, kötélverők szőrtarisznyások lakhelye is volt. A patakokkal, árkokkal, csatornákkal sűrűn szabdalt terület alkalmas volt a vizet igénylő iparosság: csapók, tímárok, tobakosok, vargák bőrösök megtelepedéséhez. A "városka", a városrész nem csupán a középkori utcahálózatát, hanem a régi utcaneveit megőrizte: Sütő, Tobak, Csapó, Szömörce, Selyem utca, Varga-csatorna, Cserepes, Halász, Rác utca - Palotaváros a korábbi megkülönböztető Rácváros nevét ezen a területen nagyarányban letelepedő rác iparosok, földművesek okán kapta.

1980-ban a házak felújítását a székesfehérvári üzemek és vállalatok vállalták magukra.

Székesfehérvár a Rác templom és a Rác utcai szerb-rác parasztházak példás megőrzéséért és helyreállításáért, valamint az épületegyüttek célszerű, értelmes hasznosításáért, a népi mesterségek szakszerű bemutatásáért 1989-ben nyerte el az Európa Nostra fődíjat, az ezüst plakettet. A díjat tanúsítja a templom kerítésfalában elhelyezett plakett.

A díjat 1990. május 11-én adta át a városnak Henry J de Koster, az Európa Nostra elnöke. Fontos elmondani, hogy Kelet-Európában első alkalommal itt, Székesfehérváron adták át ezt a fődíjat!

Ez az Európa Nostra díjas utca!

Itt, a Rác utcában két kézműves ház is működik.

A Rác utca 27-ben a Fehérvári Kézművesek Egyesületének háza működik.

A Rác utca 20. a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Háza és a MART Egyesület gondozásában áll.

-         Itt, a Rác utca 20-ban található a Fehérvári Szövőkör.

 

2.      Céljaink... miért szövőkör?

1994-ben voltam először Békéscsabán, a textiles konferencián, a következő évben Hevesen.

Ez a két szakmai és baráti közösség, az itt látható, tapasztalható munka, eredmény inspirált arra, hogy mi, Székesfehérváron is valamilyen közösségben éljük "szövős" életünket. Annál is inkább, mert szakmai képzésünk, "tanulmányaink" során többen is (nyolcan) jártunk együtt, és nagyon összetartó, egymást segítő, vidám közösség voltunk.

Morus Tamás szavaival: "A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása."

Szerettem volna új embereket bekapcsolni, bevonzani a népi hagyományaink gyűjtésébe, őrzésébe, átadásába, az utánpótlás kinevelésébe, tehetséggondozás fejlesztésébe.

A szövőkör jó kereteket adott az értő alkotók közösségének kinevelésére, összefogására, helyi textiles kultúra kialakítására. Ezt a célt és feladatot támogatta a Fejér Megyei Művelődési Központ és helyet adott a működéshez.

Kiváló partnert, segítséget kaptam a szervezésben, és minden munkában Sereg Mátyásné Gyöngyikétől. Sikerült őt megnyerni ehhez a feladathoz.

Eddig 45-50 fő járt a szövőkörbe, és ért el különböző szintet a gyapjú szövésben. Csaknem valamennyien szőnek otthon a maguk, családjuk és környezetük örömére. Ha arra gondolunk, hogy ők egy-egy embernek - és ők is egy-egy embernek - adják át a hagyományok szeretetét, ismeretét, tiszteletét, máris előbbre jutottunk népi kultúránk őrzésében, megtartásában. Jól látható ez a hatás egy-egy szakköri kiállításunk megnyitóján vagy látogatottságában, vagy az ott keletkezett bejegyzéseken.

Vagy játsszunk tovább a gondolattal: ...ha mindenki évente átadná, megtanítaná...


3. Alapvető feladatnak, célnak tekintettük:

- a szövés technikai elsajátítása,
- hogy az egyszerű, csíkos technikától eljussanak a bonyolultabb szövés, a festékes készítéséig,
- a tervezés írott és íratlan elveinek, szabályainak elsajátításával tudjanak a zsűri által is elfogadott, minőségi munkákat készíteni,
- zsűriztessenek,
- esztétikus munkadarabokat készítsenek.

Az évi foglalkozásokra nem éves terveket készítünk, hiszen mindenki más-más szinten dolgozik, alkot, más-más munkadarabot készít magának vagy a családjának a szükségletek szerint.

Egyéni fejlesztési fejlődési irányvonalat készítek, ami a szövés alapvető technikai, esztétikai elsajátításán, a népi hagyományok megismertetése, átadásán,alkalmazásán keresztül jut el a mai népművészeti kultúra alkotó tevékenységéig, az identitás erősítéséig.

Ebben látom: a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolásának lehetőségét,
- az alkotó közösség kialakítását, ahová jó járni,
- a társas kapcsolatok fejlesztését,
- a rendszeres találkozások lehetőségét.

  

4.      Mire jó?

Azon kívül, amit elmondtam, hogy:
- lehetőség a népi hagyományok,
- az értő közönség kialakítására

szociális oldala is van a tevékenységünknek:
- az önkéntes tevékenység érzésének szükségességét alakítjuk,
- segítjük olyan hobby kialakítását, ami segít a lelki egyensúly megteremtésében,
- hasznos, sikeres tevékenységet ad munkanélküliség esetén is.

 

5.      Virtuális utazás - beszéljenek a képek:

Műhelymunka

 









Programok

Dumaszínház

2018. január 30. (kedd) 18:00

Művészetek Háza, színházterem

Best of L’art Pour L’art

2018. február 1. (csütörtök) 19:00

Művészetek Háza, színházterem

Kultúrházak éjjel-nappal

2018. február 3. (szombat) 10:00

Művészetek Háza

További programok »

 

 

Barátság mozi

 

Kiállítások 2016

 

Kreatív panel barokk